Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)

BACH-KORSZAK, THEATER ORDNUNG ÉS A PASSZÍV ELLENÁLLÁS IDŐSZAKA

Az utolsó évek Győrött

Úgynevezett harmadik „győri korszakában” már operettekkel is színesítette műsorát. A nemzeti öntudatot és ellenállást közvetítő színpadi művek adaptálásától sem riadt vissza. Olyannyira nem, hogy 1861-ben Coronini főhadparancsnok figyelmeztette Győr elöljáróit, ha nem utasítják rendre Latabárt, kénytelen lesz karhatalommal betiltatni a renitens előadásokat.18 Szerencsére erre nem került sor. Igaz, ennek az volt az előzménye, hogy 1860 márciusában Molnár György társulata eljátszhatta az akkor zendüléssel felérő Bánk bánt.19 Bár nagy volt a hazafias lelkesültség, különösebb nem történt Győrben sem, viszont a mű többhetes munkát adott a soproni rendőr-igazgatóság cenzorainak. Latabárnak ugyanakkor Győrött újból a legerősebb vidéki színtársulatot sikerült összekovácsolnia. Hírneves színészek szerepeltek ekkortájt színtársulatában. Közülük S^entgyörg/i István,20 Paulay Ede21 és Újházi Ede22 neve a legismertebb. Előrehaladott kora miatt már ritkábban vállalt fellépést, de ha mégis megtette, leginkább kedélyes apaszerepekben láthatták a színpadon.

Az első magyar színészkongresszuson 1870-ben az úgynevezett „színészkebelzet” igazgatósági tagjává választották.23 Ez a fontos vezető pozíció elismerés volt a több évtizedes fáradhatatlan művészi teljesítményért, amit a magyar színjátszás szolgálatában tett. Énekesi, színészi, rendezői és igazgatói produktumán túl, fordítóként is jeleskedett. 1837-től kezdődően közel ötven alkotás fordítását végezte el, többnyire német, olasz és francia nyelvből átültetve a szövegkönyveket.24

1873. július 10-én Miskolcon ragadta el a halál.25 Művészi és szellemi öröksége azonban továbbra is él a magyar színpadokon.26 A legnevesebb színészdinasztia megalapítójaként örökre beírta magát a magyar kultúra történetébe. Utódai sem hoztak szégyent a Eatabár névre, s jelenleg már a család hatodik nemzedéke áll a színpadon.

18 Márfi 1999. 10-11.

19 GYMJVL Szín. ir. 228/1860.

20 Szentgyörgyi István (Diósjenő, 1842. február 20. — Kolozsvár, 1931. október 19.) színész, rendező.

21 Lőcsefalvai Paulay Ede (Tokaj, 1836. március 12. - Budapest, 1894. március 12.) színész, rendező, dramaturg, színészpedagógus, igazgató, fordító, a budapesti Nemzeti Színház főigazgatója, a Kisfaludy Társaság tagja. Paulay Erzsi színésznő apja.

22Újházy Ede (Debrecen, 1841. január 28. - Budapest, 1915. november 5.) magyar színész, jellemkomikus, a realista színjátszás egyik úttörője. Az Újházi tyúkhúsleves névadója.

23 Rajnai 2001. 226.

24 Márfi 1999. 10-11.

25 Molnár Gál Péter 1982. 168.

26 Magyar színházművészeti lexikon. 1994. II. kötet 237.

20