Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
VÁLOGATÁS AZ ITT MŰKÖDŐ TÁRSULATOK REPERTOÁRJÁBÓL
REPERTOÁR A repertoár, azaz a műsorrend, ahogy a színigazgatók is, a társulatok és a színjátszás lelke. A játszott darabok által valósulhat meg a művészi koncepció. Nagyon összetett ez a kérdéskör is mert a művészed törekvéseket alapvetően meghatározták az intézményfenntartó és a közönség igényei is. Nem beszélve a különböző korok szellemiművészi áramlatairól vagy divathullámairól. S egy-egy korszakban a polidka is repertoárteremtő, gondoljunk a Bach-korszak cenzorális rendszerére. De a magyar függetlenségi törekvéseknek is teret adhatott egy olyan műsorrend, amely ki tudta kerülni a cenzúra korlátozásait vagy a németesítő törekvéseket. De elmondhatjuk azt is, főleg, ha az első évtized műsorrendjét tekintjük, hogy a Nemzeti Színházban játszott, azaz ott elfogadott és sikert elért darabok a vidéki, így a győri színészetben is mérvadóak voltak. Később már a többi fővárosi színház is repertoárteremtő volt a vidék színjátszásában. De azt is elmondhatjuk konkrétan a győri műsorrnedről, hogy ennek alakulásában nagyon sok függött az adott színigazgató kapcsolati rendszerétől, műveltségétől és művészeti elképzeléseitől is. Mindezektől függetlenül a mindenkori repertoár tartalmazott olyan darabokat is, amelyek korszakoktól függetlenül is szerepeltek a tárasulatok repertoárjában. így például a Bánk bán nagy nemzeti ünnepünkön, március 15-én gyakorta jelen volt, vagy a nemzeti gyásznapon, október hatodikán. Mivel Győr katolikus város, ezért az egyházi ünnepeket nyomon kísérte a repertoár, ahogy a karácsonyi ünnepkört is. Mindenszentek és Halottak Napján például évtizedekig játszották a Molnár gyermeke című melodrámát. De a műsorrend igazodott a farsanghoz, a húsvéti és a pünkösdi ünnepkörökhöz is. Később a trianoni országvesztés évfordulóján, úgynevezett irredenta darabokat vittek színre. De nagyon közkedvelt voltak Győrben már a századforduló előtt is a Szilveszter megtartása a színpadon. Többnyire vidám darabok kerültek színre és sok dal ás tánc is látható volt, de a kabaré megjelenésével egyértelmű volt, hogy ez a műfaj fogja uralni a szilveszteri színházi műsorokat. A nevezetes évfordulókat is megünnepelték a Városi Színházban, Vörösmarty Mihály, Kisfaludy Károly, vagy Angyal Armand és Kovács Pál műveivel adózva munkásságuknak. A repertoár darabjai az adott korszak művészi válságait is tükrözték. Különösen érvényes volt ez a Trianon utáni válságos évekre, amikor gyakran a könnyedebb műfajokkal, igénytelen fércművekkel versengtek a közönség kegyeiért. Volt idő, amikor Győr városát az igénytelen francia pikantéria irányába elhajlónak könyvelték el, s csak az 1930-as évektől tudott ebből a skatulyából kitörni. Az itt közölt műsorrend első része a kezdeti időszak első tíz évének műfajait rögzíti Koltai Virgil gyűjtése alapján. Éppen ezért a konkrét játszási napok és műfajmeghatározások hiánya, s más nem konkrét közlések elmaradása miatt, terjedelmes jegyzetekkel igyekeztünk ezeket pótolni. De így is nagyon sok érdemi információkat kaphatunk a korabeli sikerdarabok műfajára, szerzőire vonatkozóan. 185
