Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
A LASSÚ FEJLŐDÉS ÉS REFORMOK ÚTJÁN
Beleznay Unger színvonalas operetteket állított színpadra, műsorukat pedig a János vitézzel kezdték, mely zenemű a győriek kedvence volt.570 Végül Inke Rezső prózai társulata zárta a téli szezont, a korabeli kritikák szerint nem igazán ért el a városban jelentősebb sikert. 1940 nyarán a stagione átszervezésre szorult főleg a nagy távolságok miatt. Ennek értelmében Beleznay-Unger István, Jakabffy Dezső és Thuróczy Gyula lettek Győr színigazgatói, s a szezonjuk nagyjából két hónapig tartott. A győri színi kerület városai: Székesfehérvár, Szombathely, Győr, Kaposvár, Nagykanizsa és Pécs.571 1940. november 6-án v. Jakabbfy Dezső társulata a Tokaji aszúval nyitott kéthónapos szezonját s ez alatt olyan kitűnő művészek szerepeltek a kultúrházban, mint Jávor Pál,572 Csortos Gyula, Kiss Ferenc, Dayka Margit,573 Honthy Hanna és Fejes Teri.574 1941. március 26-án Beleznai Unger István, azaz a vidék legművészibb operett -570 Dunántúli Hírlap 1940. jan. 20. 4. 571 Dunántúli Hírlap 1940. aug. 31. 3. 572 Jávor Pál (eredeti nevén Jermann Pál Gusztáv; Arad, 1902. január 31. - Budapest, 1959. augusztus 14.) minden idők egyik legismertebb és legkedveltebb magyar színésze, az első magyar férfi filmsztár. Népszerűségét kezdetben jó megjelenésének, tucatfilmekben eljátszott erős karakterű figuráinak köszönhette. Később ismerték fel drámai tehetségét, mély jellemábrázoló képességét, de ezért meg kellett küzdenie. Először a Várszínházban, majd 1922 és 1924 között a Renaissance Színházban játszott, 1924 és 1926 között Székesfehérváron, Faragó Sándornál, 1927—1928-ban Szegeden. Ekkor a Magyar Színházhoz szerződött, 1929-ben fellépett a Belvárosi Színházban és a Fővárosi Operettszínházban is.1934. július 24-én házasságot kötött Landesmann Olga, gyermekeit egyedül nevelő özvegyasszonnyal, egy zsidó iparmágnás lányával. 1930-tól 1935-ig a Vígszínház, 1935-től 1944-ig a Nemzeti Színház tagja volt. (Közben 1938-ban és 1943-ban fellépett az Erzsébetvárosi Színházban és 1944-ben a Vígszínházban is.) 1944-ben a németek Sopronkőhidára hurcolták. 1945-ben a Magyar Színházban, 1946-ban a Művész Színházban kapott egyegy szerepet. 1946-ban Sárossy Sülé Mihály társulatával az Egyesült Államokban turnézott, 1950-ben és 1951-ben kisebb filmszerepeket kapott Hollywoodban. 1959-ben a Nemzeti Színházhoz szerződött, ami nagy elégtétel volt számára, hiszen a háború után Major Tamás nem fogadta be a színházba. Betegsége miatt szerepet azonban már nem kapott. 573 Dajka vagy Dayka Margit (Nagyvárad, 1907. október 13. — Budapest, 1986. május 24.) Kossuth-díjas magyar színművésznő. 1927-ben indult magyarországi pályája, Horváth Árpád meghívta Hódmezővásárhelyre vendégszereplésre. 1927-ben szerződtette a miskolci színház, innen 1928-ban Szegedre, majd 1929- ben Budapestre a Vígszínházhoz került, ahol a Két lány az utcán című darabban, Vica szerepében aratta első nagy sikerét. 1933-tól nem tartozott állandó társulathoz, egyes szerepekre szerződött. Fellépett a Nemzeti Színházban, a Belvárosi és a Magyar Színházban, játszott a Kamara, Andrássy úti, Erzsébetvárosi és Vidám színpadon is.1945 után a Belvárosi, a Petőfi, 1963-tól 1968-as nyugdíjba vonulásáig a Thália tagja volt. A hetvenes években a Madách Színházban szerepelt, és sokat filmezett. 1983-ban Budapesti Operettszínházban a Szerdán tavasz lesz című darabban lépett fel. Élete utolsó éveiben Nemes Nagy Ágnes: Bors nénijeként szórakoztatta a gyerekeket. Naiva szerepekkel kezdte pályáját, gyakran szerepelt zenés játékokban szubrettként, később inkább drámai hősnő, majd az anyaszínésznő szerepét alakította. Nagy hatású, sokoldalú színészetében a tragikai és a komikusi elemek is hitelesek voltak. Molnár Gál Péter Dayka művészetének műfaji besorolására találta fel (féüg-meddig tréfából) a tragikomika megjelölést. 1932 óta filmezett, kezdettől fogva vezető főszerepeket alakított, amelyekben temperamentuma és fanyar szépsége érvényesült.Vezető egyénisége lett a magyar filmművészetnek is, a Liliomfi vénkisasszonya és az Ismeri a szandi mandit? alkoholista öregasszonya, vagy a Szindbád Majmunkája és a Macskajáték Orbánná szerepeire emlékezve. 574 Dunántúli Hírlap 1940. okt. 26.3. 175