Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)

A LASSÚ FEJLŐDÉS ÉS REFORMOK ÚTJÁN

és bűnhődés című Dosztojevszkij-adaptáció is be lett mutatva és Géczy István:558 Gyimesi vadvirág című, 1897-es népszínműve. Még néhány kisebb prózai mű is színre került, de igazából a sikerdarabok és a legfrissebb operettek sorozatát láthatták ezúttal is a színpadon. Augusztus végén véget ért Sziklai nyári évada. A sajtó, mondhatni, méltóképpen emlékezett meg erről és búcsúztatta Sziklai társulatát. Nem sejtve, hogy valójában ez volt Sziklai utolsó fellépése Győrben:

A Sziklai-társulat kötnél három hónapos vendégszereplés után elhagyja városunkat. Minden évben visszatérőjelenség ez mert Győr nélkülözi s valószínű, még hosszú éveken át kénytelen nélkülözni az állandó színtársulatot, amely hivatva lenne a legújabb és néha a legrégibb irodalmi gyöngyszemeinket a nép legszélesebb rétegeivel megismertetni. Mert a színház elsőrangú kötelessége, mondhatnánk hivatása: a kultúra terjesztése, az irodalom ápolása, a magyar népszokások, táncok, dalok, énekek felkutatása és terjesztése. Másodlagos szükségletnek kell tekintenünk a hangulatkeltést célzó könynyed operettek, kis fajsúlyú tréfák, vígjátékok előadásait, amelyek, operett-társulat lévén több helyet foglalnak el az igazgató repertoárjában, mint a próza, amelyet Sziklai Jenő szintén meg akart kedveltetni a győri közönséggel. Nem neki lehet bűnülfelróni, ha a nyári publikumnak kevésbé kellettek a prózai darabok, mint a dallamos operettek.

S most, amikor az utolsó előadásaikat játsszák a Kultúrház színpadán és jó időre megint színház nélkül marad Győr, csak a köszönet hangán emlékezhetünk meg Sziklai Jenőről és társulatáról. Mert ha a kényes győri közönség vág pláne a szjnügyi bizottság több alkalommal látta volna azj a heorikus küzdelmet, amelyet főképen a prózai előadások idején vívtak színészeink a mellőzéssel, a közönség közönyével és mindazokkal a meg-megismétlődőjelenségekkel, amelyek oly sok hírlapi polémiát eredményeztek a vendégszereplések alkalmával, akkor nem gáncs, hanem igenis elismerés illetné a közel 100 tagú színtársulat működését. Színészei is megtették kötelességüket. Lelkesen, művészi átéréssel öntötték formába a szerzők sikerült vagy kevésbé jó elgondolásait is. Több ízben kellett tapasztalnunk, hogy igazán az ő odaadó, minden akadályt leküzdő, sokszor a lehetetlennel dacoló, de mindig csupa szjv játékuk mentette meg az előadást a biztos sikertelenségtől.

A búcsúzáskor egyénenként nem köszönhetjük meg nekik a kellemesen eltelt napok derűs perceit, csak gondolatban szorítjuk meg kezüket azyal a kívánsággal, a viszontlátásra!5S9

Gyakorlatilag 1938 végéig Sziklai Jenő meg-megújúló társulata, az Országos Kamaraszínház és v. Bánky Róbert rövid idényjellegű előadásai biztosították a győrieknek a színházi élményt, egészen a stagione rendszer bevezetéséig,

558 Géczy István (Alsóábrány, 1860. május 20. - Budapest, 1936. január 8.) színműíró, színész. 1921-től a Petőfi Társaság tagja. Kisebb társulatok után az 1890-es években Újvidéken, Nagyszombatban, Brassóban játszott. 1897-től 1906-ig a Népszínház hivatalnokaként, utána az Országos Színészegyesületben dolgozott, 1912-ben az egyesület titkára lett. 1922-től haláláig a Színészek Lapja szerkesztője volt. Népszínműveket írt, többségük nyomtatásban nem jelent meg. A gyimesi vadvirág (1897) című népszínműve tette országosan ismertté, darabját a Népszínházban és a vidéki színpadokon 1897-től nagy sikerrel játszották. Benne a mozgalmas mesét Torockó-vidéki néprajzi elemekkel vegyítette, és hiányzott belőle a régebbi népszínművek édeskés érzelmessége. (A darabból 1939-ben azonos című film is készült.) Társszerzőkkel együttműködve másfajta színpadi műveket is írt. Hegedűs Gyulával közösen Az Apostol és az Enyészet című társadalmi drámákat, Kiss Arnolddal a Kazárföldön című énekes játékot, Lampérth Gézával a Rodostó történeti színművet, Szávay Gyulával a Petőfi, a Lavotta, a Dózsa György és a Martinovicsok című történeti drámákat.)

559 Dunántúli Hírlap 1938. aug. 20. 8.

171