Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
BACH-KORSZAK, THEATER ORDNUNG ÉS A PASSZÍV ELLENÁLLÁS IDŐSZAKA
BACH-KORSZAK, THEATER ORDNUNG ÉS A PASSZÍV ELLENÁLLÁS IDŐSZAKA Az első próbálkozások A szabadságharc leverését követően, az ország számos városával ellentétben, Győrött nem tiltották be a magyar nyelvű színjátszást, igaz, a németeknek az addiginál több lehetőséget adtak. 1849-től Gócs Ede tartott magyar nyelvű előadásokat, egészen 1850 őszéig. Gyakorlatilag ez a magyar társulat volt az első a szabadságharc óta, akik elkezdhették a magyar nyelvű évadokat.1 Társulatában olyan jeles vándorszínészek szerepeltek, mint Follinus Jánosné, Radics Teréz, Follinus János, Berzsenyi Károly, Mezei és Udvarhelyi. Többnyire népszínműveket, bohózatokat és francia drámákat adtak elő néhány olyan közkedvelt opera mellett, mint a Norma, Ernani, Belizár és a Rómeó és Júlia. Gócs után Havi Mihály, akkor már Európa-hírű zenés-énekes társulata váltotta fel.2 A direktor ekkor az aradi színház társigazgatója volt, társulatában sokan szerepeltek Gócs truppjából, maga Gócs például, mint karmester működött ekkor.3 Sok zenés darabot adtak, de ez az évaduk nem mondható sikeresnek, kevés közönség, feszültségek a társulatban, de vezető drámai színészük, Tóth József megérkezése és Komlóssy Ida fellépései újra megtöltötték a színházat. így ismert például, hogy a győri évadot 1850. október 6-án az azóta klasszikussá vált S zjgligeti-dvecdb megzenésített változatával (Szerdahelyi Kálmán) kezdték meg, mely művet azóta is műsoron tartották Győrött. A címszerepet, azaz Liliomfit egyébként ifjabbik Hendvai Márton alakította.4 Nem kevésbé volt érdemtelen a folytatás sem, hiszen Vidor Hugó híres regényének színpadi változatát is műsorra tűzték, A Notre-Dame harangozó címmel. A számtalan (hiszen ebben a korban naponta léptek színpadra a teátristák) prózai és zenés darabon kívül ismert még egy mű címe, nevezetesen Donizetti-. Linda című három felvonásos operája, amit Follinus János jutalomjátékaként tűztek műsorra. Elképzelhető, hogy a repertoárra vonatkozóan kallódik még valahol említés, de sajnos e korszakban meg kell elégednünk a nagyon hiányos források értékes adataival. Érdekes módon a győriek nagyon szerették az operát, ezeken az előadásokon mindig telt ház volt. Sokat lendített a társulat elfogadásán idős Lendvay Márton és Szentpéteri Zsigmond vendégjátéka is, akik főleg drámákban léptek fel. A hazafias daraboknak is sikerük volt Győrben, dr. Koltai Virgilt idézve: „...de a közönség csak akkor ment tömegesen színházba, mikor vendégszereplők voltak, vagy valami hazafias darabot adtak. Szapáry Péter, Zrínyi Miklós hős halála Szigetvárban, mindig jó alkalmul szolgált a magyar érzelmű közönségnek hazafias tüntetésre, s ily előadások alkalmával a 1 Márfi 2007. 49. 2 Márfi 2000. b. 22-23. 3 Koltai 1890. 24-25. 4 Márfi 2000. b. 22-23 17
