Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
A LASSÚ FEJLŐDÉS ÉS REFORMOK ÚTJÁN
zerő volt az Egy nő, akinek múltja van című vígjátékban. De volt még egy vendégjáték, méghozzá a Montmartrei ibolya című nagyoperettben, amelyben a címszerepet Patkós Irma520 alakította. A győri műbírálat kissé fanyalgott az előadáson, főleg etikai észrevételeket fejtegetett, de összességében jóra értékelte a rendhagyó kezdeményezést: >rA montmartrei ibolya. Győrött eddig nem látott szabadtéri színjátékot rendezett Sziklai Jenő' színigazgató. A montmartrei ibolyát láttuk. A lelkes közönség szinte megrohanta a kapu belső oldalánál jelállított pénztárt. A nagy tömeg sem bemenni, sem jegyet váltani nem tudott. Tumultuózus jeleneteknek voltunk szemtanúi. Sokan méltatlankodtak. Az előadás egy-két szereplője ügyesen alakított, de Kőrössy túlzásait, a vallást és a házasságot gúnyoló csipkelődéseket egész nyugodtan kihagyhatták volna a darabból, sokkal jobban tetszett volna: "így teljesen lerombolták” a jóérzésű hallgatóság illúzióját. Egyedül Patkós Irma alakítása nyújtott igazi művészetet. Csodás hangjával, diszkrét alakításával meghódított mindenkit. A zene kellemesen feledtette a darab hiányosságait. Sziklai színigazgató igazán minden dicséretet megérdemel, hogy áldozatot nem kímélve, Győrött is megvalósította a szabadtéri színjátékokat, azonban elvárjuk tőle, hogy szabadtéri előadásaira komoly, igazán művészi értékű darabokatfog a jövőben kiválasztani és gondja lesz arra, hogy a jóérzésűpublikumot, erkölcsöt és vallást sértő megjegyzésekkel nem jógák bosszantani. ”521 Mindettől függedenül a Kálmán-operett sikerének és a szabadtéri miliő hatására, s ha az időjárás (természetesen főként operettek adaptálása esetén) engedte, mindig zsúfolt lelátók fogadták a színészeket. Akik mindeddig ilyen élményben Győrött még nem részesültek. S persze egymást követték a korszak igazi sikerdarabjai, az említetteken kívül, a „Tatárjárás”, a „Marica grófnő”, a „Három a kislány”, a „Legénybúcsú”, a „Víg özvegy” és a „Cigányszerelem”. A nem várt nagyfokú érdeklődés (sokan még vidékről is eljöttek Győrbe, hogy részesei lehessenek a nyári játékoknak) arra késztette a városvezetést s a színházért felelős különböző társadalmi csoportokat, hogy ezt a most megteremtődött értékrendszert felhasználják, illetve állandósítsák: ,yiHandó Szabadtéri Színház terve Győrött: A helyi újságokban egyre sűrűbben jelentek meg ákkek, amelyek a városunk szépítésével, a természettől juttatott értékeinek kiaknázásával, Győr városának vonzóvá tételével foglalkoznak. Mindezek csak azt bizonyítják, hogg egyöntetűen érezgük azt, hogy a múltban ezen a téren nagy 520 Patkós Irma (Cegléd, 1900. március 8. — Cegléd, 1996. október 24.) magyar színésznő, primadonna, érdemes művész. Férje Sziklai Jenő, az Operettszínház egykori igazgatója volt. 1920-ban végezte el az Országos Színészegylet iskoláját. Nyíregyházára szerződött, 1921-ben pedig Békéscsabára. Szegedre szerződött 1922-ben, 1923 nyarán Makón, később Szentesen játszott. 1923-tól 1924-ig ismét Békéscsabán, 1924- ben Nyíregyházán, 1925 és 1926 között Pécsen, 1926 és 1931 között Szegeden, 1931 és 1932 között Debrecenben, 1932 és 1939 között ismét Szegeden játszott. Tíz éven át volt tagja a Fővárosi Operettszínháznak 1931-től 1941-ig. A második világháború után már csak kisebb szerepeket kapott az Operettszínházban és a Nemzeti Színházban. 1950-től 1953-ig a Magyar Néphadsereg Színházának, 1954-től 1960-ig a Madách Színháznak volt a tagja. Első filmszerepe az 1948-ban készült Mágnás Miska című filmben, utolsó pedig az 1994-ben készült Öregberény című tévéfilmsorozatban volt. Pályájának érdekes, egyedi momentuma, hogy országos ismertséget 70 éves korában szerzett, amikor Sándor Pál rábízta a „Sárika drágám” című film főszerepét. Innentől fogva, több mint két évtizeden keresztül, egészen haláláig rendszeresen foglalkoztatták. 521 Dunántúli Hírlap 1935. június 23. 8. 156
