Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
A LASSÚ FEJLŐDÉS ÉS REFORMOK ÚTJÁN
>yA velencei kalmár. A Sziklai-társulat múlt heti műsorán előkelő helyet töltött be a halhatatlan Shakespeare darab: A velencei kalmár. Deréky az eddigi pronai darabokban is kitűnt tökéletes játékával, de A velencei kalmár Shylok szerepében az emberi érzések egész skáláján olyan mesteri módon játszott, hogy A velencei kalmár annak az aránylag kevésszámú közönségnek, akik még meg tudják érteni a nemes értelemben vett irodalmat és művészetet, felejthetetlen élmény volt. A női szerepékben K. Tóth Erzsi, Olvedy Zsóka és Tapolczay igyekeztek tudásuk legjavát adni. Cselle néhol darálta a szerepét, alig lehetett érteni. Igaz hogy ezért nemcsak Cselle, hanem a közönség későn járó része felelős. Kisebb szerepében nagyon jó volt Fiilöp. Kalmár maszkja marokkói császár szerepében olyan tökéletes marokkói volt, hogy a primadonna-alig tudta láttára mosolyát elrejteni. Egészen megkönnyebbült, mikor végére jutott a marokkói mondókájának és maradt kérőn az előírás szerint is szívből kacaghatott. Az egész est különben igen sikerült; volt. Sok ilyen irodalmi és művészi darabot kérünk!”514 A klasszikusok után egy könnyedebb műfaj kiemelkedő szerzőjének, Kálmán Imrének515 újabb bemutatója következett, Ördöglovas címmel. Majd, hogy fokozza a direktor az operettek adta önfeledt hangulatot, jött a Cigánybáró és a Kék Duna, amely zenés darabok főleg a fővárosban voltak rendkívül sikeresek. A szezon végén a győriek egyik kedvenc Verdi-operáját, a Toscát is megcsodálhatták. Augusztus derekán azonban elérkezett a búcsú, az idényzárás pillanata. A lelkes és a szezont tollával is végig követő hírlapíró rögtönzött összegzést is közölt a Dunántúli Hírlapban a rendhagyó vállalkozásról: >yA Győri Nyári Színház bezárja kapuit. A héfői kabaréval búcsút mond a Sziklai-társulat. Sok szép este, táblás házak, meleg hangulat emlékét hagyják itt a győri közönségnek, mely megértette a színészek kultúr munkásságát és nemcsak erkölcsileg de anyagilag is tevékenyen áldozott a művészetért. Igaz hogy a művészet jelszava alatt néha tartalmilag silány, erkölcsileg sem megfelelő darabok kerültek a színpadra, azonban Sziklai igazgató igyekezett mindig minőségileg is a leg óbbakat kiválogatni. Igyekezete legtöbbször sikerült is. 514 Dunántúli Hírlap 1934. 8. 7. 515 Kálmán Imre (született Kopstein, Siófok, 1882. október 24. — Párizs, 1953. október 30.) operettjeiről híres magyar zeneszerző, karmester. Zongoristaként 1897-ben mutatkozott be a fővárosi közönségnek. Csodagyerekként ünnepelték, de a zongorista karrierről 1900-ban betegség miatt le kellett mondania, ekkor fordult a zeneszerzés felé. Első operettjét, a Tatárjárást 1908-ban mutatták be nagy sikerrel a Vígszínházban. Ezután Bécsbe költözött és 1938-ig ott is maradt. 1915-ben mutatták be legsikeresebb művét, a Csárdáskirálynőt, amely szerzőjének nemzetközi hírnevet szerzett. Az Anschlusst követően zsidó származása miatt Amerikába menekült. Nagysikerű művei továbbá A cigányprímás, A bajadér, a Marica grófnő és a Cirkuszhercegnő. Még 1949 végén visszatért Amerikába, ahol fia, Charly még nem fejezte be a tanulmányait. December 20-án szélütést kapott, minek következtében fél arca lebénult. Az orvosok magas vérnyomást állapítottak meg. Alighogy felépült, 1950 márciusában Párizsba utazott lányának esküvőjére. Rövid időre Baden-Badenbe is ellátogatott. Idejét komponálással töltötte, a társasági élettől teljesen viszszavonult. A halál 1953. október 30-án, álmában érte utol. Ausztria állami pompával temette el, oda ahova kívánta: a bécsi központi temetőbe Beethoven, Brahms és Mozart szomszédságába. Az utolsó művét az Arizona Ladyt fia fejezte be. 1954. január 1-jén mutatták be a berni Stadttheaterben. 153
