Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
A LASSÚ FEJLŐDÉS ÉS REFORMOK ÚTJÁN
darabot, s vitte a% égész együttest, amely szintén a legszebbet produkálta. Meglepetés volt Haragos Irén lluskája, aki ezúttal kitűnő népszínmű alakítást (és nem revüstart) adott tökéletes stílusban. Sándor Aranka gonosz mostohája Sárossy Bagó szerepében, Mórocz Baba bájos francia király kisasszony, Békefi az öreg király szerepében méltó partnerei voltak Billemek, s vele együtt osztoztak a megérdemelt, szűnni nem akaró tapsokban. A búcsúzás szép volt, az öreg színház kapui becsukódtak, s ki tudja, a tegnapi sok-sok taps, a zsúfolt ház a SZ°P este> nem a múltnak szólt-e? Nem az öreg színház búcsúzptt-e a sokszor hideg sokszor szeszélyes, de mindigjógyőri közönségtől?”503 Ezt követően hónapokig zajlottak az elbírálások, végül az úgynevezett pénzügyi lobbi hiúsította meg az akciót, mondván, amíg a városban növekszik a nyomorgók száma, ne színházpalotát építsenek! Majd a pénzügyi bizottság a régi színház átépítése mellett voksolt. „Pató Pál városában még sem lesz színház” - jelentette rezignáltan a Dunántúli Hírlap 1931 márciusában. 1932-ben azonban újra megnyíltak a kapuk, ezúttal egy bizottság előtt, eldönteni, hogy lehet-e még valamit kezdeni az épülettel. A reménykedés, hogy mégis csak lesz színháza Győrnek, még tartott egy ideig, de az újabb huzavona után a mindig lelkes sajtó is rezignáltan és cinikusan tette közzé: régi, öreg színház nagy sikerek beszédes tanúja, ma már csak ütött-kopottpatkányfészek. A sétatér öreg patkányai tartanak éjjelenként színielőadásokat a sok csillogást látott dobogón s bár meglehetne oldani, talán nem is olyan nagy költséggel az összetoldozptt városi színház kitatarozását, mégis azt az informááót kaptuk, hogy az öreg színház befogadóképessége sem felel meg. ”504 Az átépítés ügye is évekig húzódott, végül az életveszélyes, elaggott épületet több, mint 130 éves szolgálat után 1934-ben lebontották. Igaz, előtte két évvel egy Amerikába szakadt egykori győri, Fóthi B. Gyula 200 000 dollárt ajánlott a nemes célokra, de végül ez is komolytalannak bizonyult.505 Az agg színház lebontásáról 1933. október 28- án született határozat, elrendelve, hogy minden hasznosítható szerkezeti anyagot (ajtók, ablakok, székek, padok, kályhák stb.) szállítsanak el az épületből. A bontást az 1933/34. évi ínségmunka keretein belül végezték. Az arra rászorulók vettek részt a szállításban és a bontásban is.506 Egy novemberi műszaki bejárást követően kiderült, hogy a bontás már elkezdődött, de csak 1934 nyarán fejeződött be, ahogy a Pesti Hírlap 1934. júliusi képes beszámolójából is kiderült. A lebontott, egykor dicső múltra visszatekintő öreg teátrum helyén ma az Első Világháborús Emlékmű látható. Az otthon nélkül maradt társulatok közel két évig többnyire a Lloyd nagytermében kaptak fellépési lehetőséget, de játszottak az Apolló moziban, a KIOSZK épületében és a Katholikus Körben is.507 Végül az 1935 júliusában átadott több funkciójú (kiállító tér, mozi, színházterem) Városi Kultúrház adott otthont a színtársulatoknak. De valljuk be, ez is csak ideiglenes megoldás volt! 503 Dunántúli Hírlap 1928. március 2. 3. 504 Dunántúli Hírlap 1933. június 11.3. 505 Dunántúli Hírlap 1932. április 2. 3. 506 GYMJVL Győr szabad királyi város tanácsának iratai 9351 /1933. 507 Bana-Márfi 2003. 10 150
