Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)

AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ALATT ÉS A VÁLSÁG ÉVEI

Somogyi Kálmán ezzel az örökséggel a háta mögött 1920. október 20-án Csortos Gyula475 és Farkas Imre476 Szilvió kapitány című drámájával kezdte az évadot.477 Az ő repertoárja sem nélkülözte az operetteket (Gül baba, Csárdáskirálynő, Leányvásár, Sztambul rózsája, Lili bárónő, Ezüst sirály, Bob herceg, Mágnás Miska), a reneszánszát élő népszínműveket (Peleskei nótárius, Dolovai nábob leánya, Sárga csikó, Az ördögűző huszártiszt, Tót leány) s a klasszikus műveket, melyek aránya jelentősen változott (Az ember tragédiája, Rip van Winkle, Cyrano de Bergerac, Lear király, Mona Vanna, Bánk bán, Szentivánéji álom, Danton, Bizánc, Velencei kalmár). S hosszú évek után ismét láthattak a győriek operákat is, mint a Tosca, Hunyadi László, Othello, Hofmann meséi. E két utóbbi műfaj, ellentétben az operettekkel és a sikamlós francia darabokkal, csak pár alkalommal kerültek színpadra. Persze a „francia pikantéria” is dominált. S nagyon érdekes, hogy ezek a darabok a műsorjegyzékben címkézve lettek, sajátságos minősítést kaptak, pl. „Leányoknak nem való”, „Tisztes polgár ne nézze meg”, „Ifjúság kerülje”, „Csak uraknak”, „Hölgyek ne lássák”. Ez volt a keresztény erkölcsök védelme, de meg kell mondani, hogy ezek a darabok gyakorta teltházasak voltak. Ezek hozták a bevételt, a haszonból lehetett a nívósabb műveket finanszírozni.

De hiába minden próbálkozás a válság olyannyira elmélyült már 1922-ben, hogy a közönség nem látogatta a színházat, nemcsak a darabok színvonala, hanem az általános elszegényedés miatt. Sokaknak a napi megélhetés is nagy gondot jelentett:

,Az anyagi csőd úgy latsak még mindigfényeget, sőt talán napról-napra közelebb jön.

De mi most nem a% anyagi csődről akarunk csak beszélni. A minap egy új operett volt kitűnve egés% hétre és nem lett a%on a héten abból egy előadás se. A% operett Győrött megbukott. Miért? Először is

475 Csortos Gyula (teljes nevén: Csortos Gyula József, Munkács, 1883. március 8. - Budapest, Erzsébetváros, 1945. augusztus 1.) magyar színész. Csortos Gyula (teljes nevén: Csortos Gyula József, Munkács, 1883. március 8. 1904—05-ben Debrecenben, 1905—1907 között Szegeden kezdte pályáját. 1907-ben a Népszínház-Vlgoperához került. 1908-ban Beöthy László Magyar Színházához szerződött, majd egy csaknem botrányba torkolló előadást követően szerződést szegett és 1910—tői 1912-ig a Vígszínházban játszott. Itt lett belőle igazán nagy színész, amit részben Molnár Ferencnek köszönhetett, aki kiváló szerepeket írt számára. Ezt követően 1914-ig ismét a Magyar Színház tagja volt. Súlyos cukorbetegsége az 1930-as évek elején jelentkezett először, emellett szívritmuszavar is fellépett nála. Önpusztító életmódja miatt szanatóriumi kezelésre szorult. Első házasságából született egyetlen lánya 1943-ban elhunyt tüdőgyulladásban. Budapest ostroma elől ismerőseinek pincéjében húzta meg magát. A második világháború vége felé, már súlyos betegen vállalta el utolsó főszerepét, a Nemzeti Színházban lépett fel Csehov: Medve című drámájában.

476 Nagybégányi Farkas Imre (írói álneve: R. Cassim, Debrecen, 1879. május 1. — Budapest, 1976. március 25.) magyar költő, operettíró, zeneszerző. A Jön az idvezítő című dramolettjét a kolozsvári Nemzeti Színházban tűzték műsorra 1905-ben, ez volt az első színpadi műve. írt még operetteket, daljátékokat, zenét is szerzett hozzájuk. Ezeket a Népszínházban, a Király Színházban, a Fővárosi Operettszínházban és a Budai Színkörben adták elő. Gyakran játszották Az iglói diákok (1909) és A nótás kapitány (1924) című műveit, Szüreten című darabját a Magyar Állami Népi Együttes adta elő Rábai Miklós koreográfiájával. Petőfi verseire készítette Örök tavasz (Budapest, 1948) című énekes játékát, Hubay: Lavotta szerelmeinek a szövegkönyvét is megírta Bérezik Árpáddal közösen. Az iglói diákokat átdogozta regénnyé is, a Vihar a Szentföldön című regényét R. Cassim álnév alatt jelentette meg.Tagja volt a lengyel—magyar kapcsolatok ápolását célul tűző, elsősorban irodalommal foglalkozó Magyar Mickiewicz Társaságnak. Vezette a Lelki klinika című rovatot a Színházi Életben. Sírja a Farkasréti temetőben található. 35. parcella, 12-56.

477 Dunántúli Hírlapi 920. okt. 20. 2.

143