Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
A 20. SZÁZAD ELEJÉNEK ÉRTÉKTEREMTÉSEI
A kabaré A kabaré sajátos szórako2tató színház. Franciaországból ered, és a lényege: egy olyan színházi produkció, amelyet általában kis színháztermekben, kávéházakban, akár kocsmákban adnak elő szatirikus, humoros, szórakoztató prózai és verses-dalos elemekből lazán összefűzve. A kabaré francia szó: cabaret, kocsma, csapszék jelentéssel, és eredetileg egy hidegtál, az „hors d'oeuvre” felszolgálását is jelentette. A szórakoztató színpadon a kabarét megelőzte a vaudeville; hasonló szellemű populáris látványosságok már a középkorban is voltak. (A kabaré sem a semmiből lett.) A mai értelemben vett kabaré a 19. század legvégén Párizsban jött létre, azonnal népszerű lett, és rövidesen elterjedt egész Európában. A kabaré-előadásokban a jeleneteket, magánszámokat, kuplékat, sanzonokat, eltérő stílusú és hangulatú műsorszámokat a konferanszié (francia: conférenáer) előadása, monológja köti össze. A kabaréra jellemző a mindenkori jelenre vonatkozó aktualitás és a rögtönzés is. Ami egyébként a konferansziével együtt a kabaré lelke volt. Természetesen a kabaré hazai változata eltért a franciától. Kosztolányi Dezső megfogalmazása szerint: „A mi kabarénk nem montmartre-i diákcsapszékek friss szellemességét és bájos kajánságát szólogatja, mint a párizsi, nem véres, nem halálos, nem idegcsigázó, mint a berlini, nem tüntet idétlen kispolgári léhaságával, mint a bécsi. Kezdettől fogva igényesebb volt, fényesebb és kényesebb, irodalmibb mindegyiknél. Egy kis nép szellemi fényűzésével rendeztük be. Alig van kitűnő írónk, kinek neve ne szerepelt volna műsorán, s ezt ne tekintette volna megtiszteltetésnek, mert nem szállt le hozzá, hanem magához emelte.”452 A kabaré 1910-től van jelen a győri színpadokon. A színtársulat távozásával Győrből kivált a társulatból Heltai Jenő, a csapat legkiválóbb színésze a önálló kabarét szervezett. A kabaré 1910. április 9-én kezdte meg működését az Apolló színpadán csupa elsőrendű művészekkel.453 Ugyanis a színház mellett gyakran az Apolló Mozi és a Lloyd is otthont adott ennek a műfajnak. A színházban többnyire szilveszterkor és a „bolondok napján”, április elsején tartanak kabarét, de az alkalmi társulások bármely időszakban műveli a műfaj két változatát, azaz a piros és a fehér kabarét, a vaskosabb, felnőtteknek szóló és a mindenki számára elfogadhatót. Győrött rendkívül népszerű s a korszak végéig van jelen a Rába partján, gyakran fővárosi vendégművészekkel, például Salamon Béla, Gózon Gyula és Kabos Gyula. «2 Alpár 2002. 694-695. 453 Dunántúli Hírlap 1910. március 27. 4. 137
