Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)

A 20. SZÁZAD ELEJÉNEK ÉRTÉKTEREMTÉSEI

Károly, Szirmai Albert,447 Ábrahám Pál,448 Gyöngy Pál, Eisemann Mihály,449 Lajtai Lajos, Farkas Ferenc, Fényes Szabolcs450 alkotásai tették — nem egyszer külföldön is — elismertté. Győrben annyira közkedvelt volt ez a műfaj, hogy egyeden évadot sem leheponálásán dolgozott. A Broadway egyik beszállítója lett. Fritz Kreisler hegedűművésszel, zeneszerzővel együttműködve is írt egy darabot. 1920-ban még tett egy európai látogatást, de a következő évben amerikai otthonában meghalt, 38 éves korában öngyilkos lett.

447 Szirmai Albert (Eredeti neve Schönberger Albert;!1! Budapest, 1880. július 2. - New York, 1967. január 15.) magyar zeneszerző, karmester. 1907-ben mutatták be első színpadi művét, A sárga dominót. Ettől az évtől kezdve karmester volt a Modern Színház Cabaret-ben, majd az Andrássy úti Színházban. Első nagy sikerét két évvel később a Rajna Ferenc szövegére írt Táncos huszárokkal aratta. Operettjeit 1928-ig a Király Színház vitt színpadra. Bécsben, Berlinben és Londonban is bemutatták darabjait. Heltai Jenő, Gábor Andor, Babits Mihály valamint Szép Ernő verseire írt dalokat. 1928-tól haláláig New Yorkban élt. A Chappel zeneműkiadó cég vezető szerkesztője volt.

448 Ábrahám Pál (Zombor, 1892. november 2. — Hamburg, 1960. május 6.) magyar zeneszerző, karmester. 927-ben zenét írt a Napkelet Asszonya című némafilmhez, amely óriási sikert aratott, ezzel megalapozta hírnevét a zenészek között. Még abban az évben a Fővárosi Operettszínház karmestere és házi szerzője lett, ahol felkérték fel egy új típusú jazzoperett megírására, Zenebona címmel. A darab 1928 márciusában került bemutatásra nagy sikerrel, és az első olyan operett volt, melyben a nagyzenekar helyett egy dzsesszzenekar foglalt helyet a zenekari árokban. 1936-os Három—egy a szerelem javára című darab aratta, de nagy sikere volt a Honthy Hannával a főszerepben játszott Júliának is, amely kb. 100 előadást élt meg a Városi Színházban (ma Erkel). 1934-ben a Lila akác című film zenéje óriási közönségsikert aratott. 1939 elején Párizsba, onnan hajón az Casablancába, onnan Kubába, Havannába utazott, majd az USA-ba, Maiami-ba emigrált. 1940—41-ben a New York-i Metropolitan Operához került korrepetitornak. Amerikában nem ért el jelentős sikert, két filmhez írt zenét, majd 1946-ban idegszanatóriumba került. 1947-ben még halálhírét is keltették az európai lapok. 1956-ban egy barátja segítségével visszatért Európába, Németországba, de megrendült egészségi állapota miatt már nem volt képes alkotni. Utolsó éveit egy hamburgi elmegyógyintézetben töltötte.

449 Eisemann Mihály, Egresi Mihály, teljes nevén: Eisemann Mihály László (Budapest,lm 4 1898. június 19. - Budapest, 1966. február 15.) magyar zeneszerző, karmester, zongorista. 1923 és 1927 között bárzongorista volt a Stefánia úti Admiral bárban. Itt fedezte fel Harmath Imre, akkor már ismert szövegíró. A Szeret-e még? és a Lesz maga juszt is az enyém című daluk néhány hét alatt Eisemannt is országosan ismertté tette. Három mákvirág címmel Szilágyi Lászlóval írta meg első operettjét, amelyet Miss Amerika címmel mutatott be a Fővárosi Operettszínház 1929. január 12-én. 1931-ben a Die Schwebende Jungfrau című német filmhez írt először filmzenét. 1931 és 1943 között 11 magyar filmhez írt filmzenét. 1945 után ismét bárzongorista lett, 1958-ban mutatták be utolsó előtti operettjét a Bástyasétány 77-et (vagy "A Bástya", ahogy Eisemann gyakorta nevezte). A közkedvelt vélekedéssel ellentétben sosem volt a Fővárosi Nagycirkusz karmestere. A félreértést az okozhatja, hogy a Cirkusz csillaga című operettjét ő dirigálta a Nagycirkuszban. 1965-ben hazalátogatott szülőföldjére, tiszteletére díszelőadást rendeztek a szabadkaiszínházban. Haláláig Budapesten élt

450 Fényes Szabolcs (Nagyvárad, 1912. — Budapest, 1986. október 12.) Erkel Ferencdíjas magyar zeneszerző. Nevét viseli a könnyűzenei alkotótevékenységet elismerő Fényes Szabolcs-díj. Az első színházi sikert a ,,Maya”[4] bemutatója hozta meg számára 1931-ben. Ezután Peter Fényes néven — három évig - Berlinben élt és alkotott. Többek között az UFA filmgyártól kapott megbízásokat, énekelte dalait Zarah Leander is. 1935-ben hazatért és számtalan színdarab, film és sláger szerzője lett. 1949- ben, valamint 1957—1960 között a Fővárosi Operettszínház igazgatója volt, s párhuzamosan a Vidám Színpadzenei vezetését is ellátta 1949—1957 között. Itthoni sikerei mellett külföldön is elismerték dalai szépségét, így az ünnepelt operaénekes, Mario Lanza is beleszeretett dalaiba. Lemezkiadásra szerződtek vele, a dalok kiválogatása is megtörtént, azonban Mario Lanza hirtelen halála meghiúsította a lemez megjelenését. Feleségével, Csikós Rózsival a budapesti Orbánhegyi úton lakott évtizedekig, s együtt nyugszanak a Farkasréti temetőben is.

131