Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
A 20. SZÁZAD ELEJÉNEK ÉRTÉKTEREMTÉSEI
Kíváncsiak vagyunk a belügyminiszter döntésére, aki ha az Országos Színészegyesület felterjesztése értelmében határoz még megérheti, hogy valamelyik város, sőt nem lehetetlent hogy éppen Győr a feltett kérdésre ayt válaszolja: Nem kell nekünk színház maradjon a mozi■ ”427 Tanulságos érvelés és jól tükrözi azt az ideiglenes állapotot is, ami a 20. század elején a mozi és a kabaré működésével válsághelyzetbe hozta a színházat, az egyik legősibb kulturális intézményt. Eleinte a szélesebb rétegek igényeit elégítették ki a korabeli alkotások, s így a színjátszás komoly konkurenciájának számított. Győrben is gyakran hivatkoznak erre, de szükség esetén a mozi-termek adtak otthont a színészetnek. A színház egyik konkurenciáját jelentő mozik rendkívül népszerűek voltak Győrben is. Hatásukra a színházaknak és fenntartóiknak is lépéseket kellett tenni, hogy megőrizzék státusát. Jól összegzi ezt a dilemmát a Győri Hírlap egyik anonim szerzője: „Ma úgy áll a dolog hogy a színészetnek a mozi a vidéken versenytársa, néhol meg épen feleslegessé teszi, s távozásra kényszeríti a színtársulatot, ha megengedik a morfnak is a működést a színtársulat ottléte alkalmával. Ha azonban a morf monopólium és a srfnielőadások jövedelme a városoké lesz akk°r eZ a versengés ki van zárva. Ez már nagy előny. Sőt még kedvezőbb oldala is van a dolognak a színészetre és a morfra,”428 1919- re már állandó teltházzal játszották a filmeket, és jó hasznot hozó üzletté vált. 1920- ban a konzorcium megszűnt, a mozijogot özv. Biringer Tivadarné kapta meg. 1922. április 1-jétől Győrött már két mozi is működött: az Apolló mellett az Erzsébet tér 1. szám alatti Elite mozgó, melyben 350 szék és 76 páholyülés lett kialakítva. 1924 novemberétől a város vette át az Apolló mozi használati jogát. S ekkor kötöttek megállapodást arról, hogy az Apolló moziban 7—8 fős katonai zenekar szolgáltatja a zenét a némafilmek vetítésekor. A következő évben, 1925-ben az Apolló kezdeményezésére megalakult az első önálló Mozi Részvénytársaság is. 1930 szeptemberében az Apolló és Elite mozik a némafilmek helyett áttértek a hangosfilmek játszására, mert az új technika úgy elterjedt, hogy a filmpiac a némafilmekkel való ellátást már nem tudta biztosítani. 1930. október 8-án az Apollóban kezdődött a hangosfilmek vetítése, az Elite moziban pedig október 23-ától. 1934-ben 25 éves fennállását ünnepelte az Apolló mozi. Erre az alkalomra 40 szelvényes idénybérletet adtak ki, melyet meghosszabbítottak. 1935 júliusában Győr városa elhatározta, hogy szeptembertől az Elite és Apolló mozikat városi kezelésbe veszi, és a mozi-engedélyesek meghallgatásával egy közös mozi-igazgatót neveznek ki, aki így sokkal olcsóbban tudja megszerezni a filmvetítési jogokat.429 Ezzel kapcsolatos, hogy az 1930-as években a nagyobb amerikai filmforgalmazási vállalatok (Paramount, Metro Goldwin Mayer) önálló irodákat nyitottak Győrben. Viszont arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a színháznélküli időszakban elsősorban a Lloyd nagytermébe vonulhatott 427 Dunántúli Hírlap 1910. január 1. 5. 428 Győri Hírlap 1912. október 30. 3. 429 https://www.gyoriszalon.hu/index.php?mact=News,cntnt01)detail,0&cntnt01articleicH2277 2019. január 17. 123
