Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)

A 20. SZÁZAD ELEJÉNEK ÉRTÉKTEREMTÉSEI

te a győri előadást, s több zeneszakértőt meghívtak, hogy ők is adjanak az operáról szakvéleményt.410 A sajtó mindig óvatosan bánt Angyal műveinek bemutatásával és bírálatával, sőt magasztos dicshimnuszok is elhangzottak olykor. Hiába, a lokálpatriotizmus nagyon erőteljes volt ekkor, meg ki az, aki újat húz egy rendőrfőkapitánnyal? Ugyanakkor beszédes, hogy Angyal műveit rendre csak egy-egy alkalommal mutatták be többnyire Győrött, bár az ország más városaiba is eljutottak néha ezek az alkotások. „A költő álmát” a következő év februárjában Sopronban is bemutatták. De igazi sikerélményben 1899 márciusában volt része a mű debreceni bemutatásakor: „Főkapitányunk sikere Debrecenben:

Említettük, hogy dr Angyal Armand főkapitányunk „Költő Alma“ című dalművét a debreceni színházban előadták. A darabot nagy tetszéssel fogadta a debreceni közönség r a jelen volt szerzőt babérkoszorúval lepte meg. ”411

1900-ban viszont a Fogadás című háromfelvonásos énekes vígjátékát két alkalommal is műsorra tűzte Dobó Sándor színigazgató. Az első, február végi előadást követően, noha kissé visszafogottan, de bántó célzat nélkül értékelte az alkotást a helyi kritikus:

„Fogadás (AngyalArmand) bírálata:

Angyal Armand szerzeménye a „Fogadás“ előadása a színházban. A 3 fölvonásos énekes vígjátéknak nemcsak zenéjét, hanem a szövegét is Angyal írta. A darab remélhetőleg tetszeni fog s ügyesen összebogozptt helyzetkomikumai megnevettetik a közönséget. A zenéje csinos. A darabot vasárnap este megismétlik. ”412

1903 decemberében ünnepelte Angyal Armand a város elöljárói, a rajongói és a győri publikum körében a Városi Színházban alkotói tevékenységének 30 és születésének 50 éves jubileumát. A nagyszabású rendezvényről és eseménysorozatról a Dunántúli Hírlap a következőképpen emlékezett meg:

„Dr. Angyal Armand a Sopron megyei Eszferházán született 1853. november hó 9-én. Atyja a herczegi uradalom gazdatisztje, majd Győrött telekkönyvvezető volt. Ünnepeltünk iskoláit Győrött végezte, a jogtudományokat is városunkban hallgatta, csupán a diplomát szerezte meg a budapesti egyetemen. 1878-ban a Kába Szabályozó társulat jegyzője, 1879-ben a tőséget- csilizközj járás szplgabírája, 1883-ban a sokoróaljaijárás főszolgabírója, 1888-ban pedig Győr szabad királyi“ város főkapitánya lett.

Zenei kiválósága már ijjú korában jelentkezett, s mint győri joghallgató már dalkört szervezett, melynek ő volt a karnagya. 1888 óta elnöke a győri Ének- és Zene Egyletnek, melynek számtalan sikere Angyal nevével szorosan összefügg. A tegnap felnyújtott hatalmas babérkoszorú »Szeretett elnökének 50 éves jubileumára — A győri ének- és zeneegylet«; Angyalnak a zeneegyletben alig pár hónap előtt leleplezett életnagyságú arcképe s az egyletnek minden egyes alkalomkor kimutatott rokonszenve — mind agt tanúsítják, hogy a győri zeneegylet elismeri elnökének érdemeit.

410 Dunántúli Hírlap 1894. december 6. 5.

411 Dunántúli Hírlap 1899. március 16. 4.

412 Dunántúli Hírlap 1900. március 1. 5-6.

116