Tatai Zsuzsanna - Nagy Róbert: Török István az 1956-os győri forradalmi események mártírja - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 18/2016 (Győr, 2016)
Nagy Róbert: Az elfelejtett forradalmár, Török István szerepe a győri forradalmi eseményekben
Török István szerepe a győri forradalmi eseményekben Október 29. szintén nagyon fontos eseményeket hozott mind Győr, mind Török István életében. Ezen a napon kezdett ülésezni a Győrbe összehívott nagy küldöttgyűlés, amelyen a főleg dunántúli forradalmi és nemzeti tanácsok küldöttei vettek részt. A tárgyalások célja az új kormánnyal való kapcsolat kialakítása, és a forradalom győzelme utáni teendők megvitatása. Miközben a győri tanácskozásra érkezők gyülekeztek, egy érdekes közjáték zavarta meg a győri események menetét. Győrbe érkezett Somogyvári Lajos, aki többször, többek közt a Városháza erkélyéről tartott gyújtó hangú beszédet a győrieknek. Mások mellett a kormány és a felkelő csoportok rossz viszonyáról, a kiújuló budapesti harcokról és egy esedeges ellenkormány megalakulásáról. Beszédeivel jelentős zavart okozott a küldöttek között is, s nem volt világos, milyen céllal érkezett Győrbe, megosztotta a helyi közvéleményt, s félő volt, hogy zavarokat okoz a forradalmi hatalom felépítésében. Somogyvári azt is elérte, hogy beszédét, a budapesti harcok megsegítésére bíztató felhívását a győri rádióban is elmondhassa. Szerencsére a forradalmi erők, a munkástanácsok, a küldöttek és a lakosság többsége nem hitt Somogyvárinak, s a megfelelő tájékozódás után Szigethy Attila és a Nemzeti Tanács úrrá tudott lenni a helyzeten. Somogyvári beszédét a rádió végül nem adta le, így a forradalmi erők közös fellépése megakadályozta az esetleges puccskísérletet. Az események normalizálódásának fő eredményeként megalakult a Dunántúli Nemzeti Tanács, ezzel a forradalmi hatalom kiállta az első komoly próbatételt. Török Istvánnak ebben a helyzetben is kiemelkedő szerep jutott, hiszen Szigethy kérésére többször is Budapestre utazott a nap során, s közvetlenül tárgyalt a kormánnyal a helyzet tisztázása érdekében. Az ő híreinek hatására sikerült a feszültségeket hatékonyan leszerelni.29 Török István vallomásában ezek az események is jól nyomon követhetők. Október 29-én reggel Török István Büki Lajossal és Elő Tiborral együtt a vagongyárba ment a fizetésük felvétele miatt. A daru üzemben éppen akkor tartottak gyűlést. Az itteni Munkástanács tagjainak nevét olvasták fel illetve két dolgozó ügyét tárgyalták, akikről azt feltételezték, hogy az előző hatalom beépített „spicliéi” voltak. Török Istvánt ebben a körben, mint a Nemzeti Tanács és a forradalmi rendőrség mellett dolgozó személyt kérték meg, hogy segítsen rendezni a kérdést. A munkástanácsi választásokról röviden elmondta a véleményét, miszerint csak akkor érvényes, ha a dolgozók kétharmada vesz részt a választáson. A két állítólagos besúgót pedig nyilvánosan kérdőre vonta, mi igaz az ellenük felhozott vádakból. Egyikük tagadta, hogy elkövetett volna bármi törvénytelent, a másik pedig arra hivatkozott, hogy az „ávósok” kényszerítették arra, hogy jelentsen a kollégákról. A rövid közjáték után Török István azt javasolta, az ügyet ki kell vizsgálni és a független bíróságnak kell ítélkeznie felettük, 29 Szakolczai Attila: 1956 Forradalom és szabadságharc Győr-Sopron megyében. 59-64. o.-37-
