Tatai Zsuzsanna - Nagy Róbert: Török István az 1956-os győri forradalmi események mártírja - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 18/2016 (Győr, 2016)
Nagy Róbert: Az elfelejtett forradalmár, Török István szerepe a győri forradalmi eseményekben
Nagy Köbért megszerveződő munkástanácsok ereje lenyűgöző volt, és elmondhatjuk, hogy a forradalom gyors győzelmében és vívmányainak hosszú ideig tartó megvédésében igen fontos szerepük volt. Kiemelhetjük még a diákok szintén komoly részvételét a forradalmi eseményekben. Hasonlóan a többi nagyobb városhoz Győrben, is szerveződtek értelmiségi körök, vitakörök, amelyek már a forradalom kirobbanása előtt élénk, bár mindenképp zártkörű vitát folytattak az ország sorsáról, a politikai helyzet tarthatatlanságáról, a Rákosi-rendszer embertelenségéről. Az október 23-i budapesti események hatása, illetve az azt megelőző egyetemi mozgalom kiterjedése, a nyári lengyel és kelet-németországi események, valamint a belpolitikai változások mindenki számára előre jelezték a változások gyors bekövetkeztét. Október 23-án és 24-én Győrben nem kezdődtek még tüntetések, megmozdulások, mindenki lázasan figyelte a pesti híreket, a kormány, a hadsereg, a hatóságok, a rendőrség és a belügyi szervek reakcióit. Valószínűleg a gyári munkások, így köztük a vasesztergályosként dolgozó, s ekkor már a mai Apáca utcai, akkor Rózsa Ferenc utcai albérletében lakó Török István is ezt tette. Barátaival, albérlő társaival, Büki Lajossal és Elő Tiborral együtt izgatottan figyelték a helyzet gyors változását. A helyi pártvezetés a budapesti tüntetések hírére megpróbált reagálni és elébe menni az eseményeknek. A gyülekezési tilalom bevezetése 23-án délután mindezt jól jelzi. Még aznap éjszaka találkozott a megyei pártvezetés a fegyveres testületek vezetőivel és a pesti hírekre válaszul megszervezték a fontosabb középületek védelmét, az utak lezárását, berendelték, felfegyverezték a párthoz hű vagy annak tartott párttagokat, sőt felfegyverezték a pártbizottság és a BM megyei főosztályának az állományát is. 24-én hajnalban pedig teljes készültséget rendeltek el.9 Bár érezhető volt a feszültség, a honvédség alakulatait riadóztatták, de 24-én sem változott semmi. A Budapestről hazaérkezők hírei, a rádiót hallgatók információi, és a központi pártvezetésben jól kitapintható bizonytalanság azonban döntő változásokat ígért. Október 25-én tüntetők jelentek meg a Városháza előtt, ahol később leverték a homlokzatról a vörös csillagot. A tüntetők száma ekkor még nem volt nagy, de ahogy a munkaidő, illetve a műszakváltások ideje folyamatosan járt le a vállalatoknál, a tömeg egyre hatalmasabbá vált. A pártvezetés minden próbálkozása ellenére a lakosság a mai Szent István út felé indult. A Városháza előtt hangzottak el először a tüntetők fő követeléseit tartalmazó pontok, amelyek jórészt va9 Szakolczai Attila: 1956 Forradalom és szabadságharc Győr-Sopron megyében. (Fel. szerk.: Bana József) Győr, 2006. 17-19. o.-28-
