Tatai Zsuzsanna - Nagy Róbert: Török István az 1956-os győri forradalmi események mártírja - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 18/2016 (Győr, 2016)

Nagy Róbert: Az elfelejtett forradalmár, Török István szerepe a győri forradalmi eseményekben

Török István szerepe a győri forradalmi eseményekben

Ma már utca is viseli nevét, emléktáblája van Győrben, mégis úgy gondolom, sok éven át méltatlanul keveset beszéltek róla, tragikus sorsa alig ismert a győri forradalmi személyiségek közt.

Rövid írásommal magam is szeretnék hozzájárulni ahhoz, hogy emléket állíthassak nevének és bemutassam a győri eseményekben játszott valódi szerepét. A korabeli források, dokumentumok közül a Török István és társai ellen lefolytatott per iratanyaga volt segítségemre, amely szerencsére teljes terjedelmében megmaradt. A szekunder források tekintetében viszonylag kevés adat, információ állt rendelkezésemre, hisz azok a forradalomról szóló tudományos munkák részben még a peranyag ismeretének hiányában születtek, vagy nem tulajdonítottak komolyabb szerepet Török István forradalmi működésének, illetve széles körben nem váltak ismertté. A megyei eseményeket hiánypódó módon, részletesen összefoglalva, elemezve, nagy szakértelemmel dolgozta fel Szakolczai Attila több munkájában is, aki a győri események ismertetése során többször is megemlíti Török István forradalomban játszott szerepét. Forrás értékű az 1956-os szabadságharc bukása után, az emigrációban készült ENSZ jelentés1 is, ahol Török István sok forradalmár társával együtt nevét adva beszámolt a magyarországi valós eseményekről, alapjaiban cáfolva meg a Kádár rendszer hivatalos nemzetközi propagandáját. írásom elkészítésében sokat segített az elmondott történelem, s nagy örömömre szolgált, hogy személyesen beszélgethettem és találkozhattam Török István húgával, Polgár Lászlóné Török Rozáliával és egykori barátjával, vádlott társával, Büki Lajossal.2

1 Az ENSZ Közgyűlése 1957. január 10-én elfogadott 1132/XI. sz. határozatával hozta létre az 1956-os magyar forradalom eseményeit, a szovjet katonai beavatkozást, a Kádár János vezette ellenkormány hatalomra kerülésének körülményeit és ténykedését vizsgáló Különbizottságot. (Special Committee on the Problem of Hungary) A bizottság alakuló ülését 1957. január 17-én tartotta, amelynek elnökévé Alsing Andersent választották, előadója pedig K. C. O. Shann lett. Az ENSZ főtitkára, Dag Hammarskjöld a bizottság első titkárává, azaz az operatív munkát végző stáb vezetőjéé William M. Jordánt, az ENSZ politikai és biztonsági tanácsi ügyekkel foglakozó osztályának vezetőjét nevezte ki, a testület másodtitkára pedig Povl Bang-Jensen dán diplomata lett, aki 1959-ben máig vitatott körülmények között öngyilkosságot követett el. Az anyaggyűjtés és az operatív munka koordinációja Héderváry Klára feladata volt. (http://mult-kor.hu/20090930)

2 Tatai Zsuzsanna Török István életútjától, családjáról, emberi kapcsolataitól, emigrációban töltött időszakáról, hazatéréséről, kivégzéséről és emlékezetéről készített tanulmányt, amelyben sárvári otthonában beszélgetett Török István húgával, Rózsi nénivel. Magam is ott voltam ezen a megható találkozáson, amelyből nagyon sok inspirációt nyerhettem munkám során. Hasonlóan sok információt, személyes történetet hallhattam Büki Lajos úrtól, aki Török István barátjaként szintén részt vett a győri forradalom meghatározó eseményeiben, Török István közvetlen közelében élhette át a forradalmi napok és a bukás utáni időszak történéseit. Büki Lajost a Török István és társai perében, szintén igaztalan vádak alapján ítélték el.-25-