Tatai Zsuzsanna - Nagy Róbert: Török István az 1956-os győri forradalmi események mártírja - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 18/2016 (Győr, 2016)
Nagy Róbert: Az elfelejtett forradalmár, Török István szerepe a győri forradalmi eseményekben
Török István szerepe a győri forradalmi eseményekben nem engedte bevinni, egyik közeli ismerősüknél helyezték el. A nap során, természetesen a náluk lévő fegyvereket az albérletben hagyva, többször is besétáltak a városba, s próbáltak tájékozódni a kialakult helyzetről. A Baross úton (akkor Lenin út) találkoztak egy katonatiszttel, illetve olyan személyekkel, akik a forradalom idején a Nemzeti Tanács mellett működtek, s velük beszélgetve tudták meg, hogy hajnalban a szovjet hadsereg ellenállás nélkül, rövid időn belül elfoglalta az egész várost.38 Próbálták felvenni a kapcsolatot Szigethy Atülával is, de ez többszöri próbálkozásra sem sikerült. November 5- én délelőtt szintén nem tudott kapcsolatba lépni senkivel, s a vallomás szerint ezen a napon csupán annyi történt, hogy a Kálvária utcai egyik pékségnél sikerült kenyeret vásárolniuk. Török István tevékenységéről, a következő napokban történtekről elsősorban az ellenük lefolytatott per anyagából, Török vallomásából és Büki Lajos elbeszéléséből tudhatunk. Az eseményeket ily módon próbáljuk rekonstruálni, egészen addig a pillanatig, amíg Török István végül november 18-án, Répcevisnél ádépte a magyar határt és Ausztriába menekült. November 6-án délelőtt, későbbi egyik vádlott társa Bartók Béla úti lakásán találkoztak, egy szintén velük együtt később perbe fogott hölgy, illetve a már korábban említett katonatiszt társaságában. Büki Lajossal és Elő Tiborral együtt a belvároson át, kettesével a révfalui Duna partra mentek ki, ahol nem kellett az esetleges lehallgatástól tartaniuk. A parton a szovjetek bevonulásáról, a szovjet páncélosok elhelyezkedéséről és az ellenük indított esedeges támadásokról esett szó. A társaság jól látta, hogy a magyar hadsereg tisztjeinek jelentős részét hazaküldték szabadságra, a szovjet csapatok igyekeztek meggyengíteni a bizonytalan katonaságot, s megakadályozni a fegyveres ellenállás lehetőségét. Egy esetleges szovjet katonák elleni támadáshoz szükséges fegyverek megszerzése jelentette a fő problémát. A megbeszélésen meglepően pontosan számba is vették, mennyi fegyver, gránát megszerzésére van lehetőség, hol, mennyi fegyver van elrejtve. A társaságban lévő katonatiszt elmondta, hogyan tud fegyvereket szerezni, s hogy a hírek szerint az egész országban készülnek hasonló akciókra. Török Istvánt, Büki Lajossal és Elő Tiborral együtt azzal bízta meg, derítse fel, hogy a szabadhegyi szovjet laktanyánál mennyi orosz páncélos állomásozik, milyen erőkkel állnak szemben. Még a támadás lehetséges időpontjában is megállapodtak, ami november 10-én az esti harangszó idején történt volna meg. A lebukás elkerülése érdekében fedőnevek használatában egyeztek meg, Török István ilyen módon a Budapest 52 nevet választotta.39 38 MNL GyMSMGyL XXV. 18. Győr-Sopron Megyei Bíróság iratai. 1166/1958. 39 Uo.-41 -
