Varga József: A győri tanítőképzés az első világháború árnyékában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 17/2015 (Győr, 2015)
Egy „kicsiny, kedves zászlós” háborús feljegyzései
Egy „Kicsiny, kedves %ás%lós” háborús feljegyzései Ezt az emlékeztetést és emlékezést segítik számunkra azok a sorok, amelyek az egyik győri tanítóképzős hősi halottnak, Móriig Lajosnak218 katonai kiképzése idején írt levelezéséből és zsebkönyvéből, illetve a frontszolgálat közben, a lövészárokban írt naplójából ránk maradtak. Móriig Lajos219 1898. január 26-án született Győrben. Édesapja Móriig Péter öttevényi származású, feltörekvő, szorgalmas szabómester volt. Első feleségétől (Göttl Paulina) öt gyermekük született,220 a mesterség sikeres folytatásához szükséges műhely és lakás bérlése miatt több helyen is laktak Győrben (Újvilág utca 7., Káposztás köz 3., Tűztorony utca 30.). Első felesége korai halálát követően a csikvándi születésű Zimmer Rozália/ vette feleségül (akinek szülei ekkor Gyarmaton voltak kocsmárosok), és további három gyermekük született (egy lány és két fiú). Amikor második gyermekükként Lajos született, az édesapa 42 éves, édesanyja pedig 37 éves volt. A család ekkori hivatalos címe az Arany János utca 28.221 A belvárosi r.k. plébániához tartoztak, így Móriig Lajost a kereszteltek anyakönyvi bejegyzésének tanúsága szerint dr. Mohi Antal székesegyházi kanonok, városplébános keresztelte meg a Székesegyházban. Keresztszülei Lakács Vendel szabómester és hitvese, Göttl Klementina (vagyis az édesapa első feleségének lánytestvére és annak férje) voltak.222 A békés, kiegyensúlyozott és kellően jómódú polgári életmódot, szeretetet biztosító családban nevelkedő Lajos iskolás éveit 1904 őszén a Millner Antal igazgató-tanító által vezetett Belvárosi Római Katolikus Elemi Fiúiskolában kezdte. A 61 fős (!) első osztályban ő a névsorban a 34. helyen szerepelt.223 Első osztálytanítója a jeles, tankönyveket is író tanító: Wiemann Béla, őt követték a további évfolyamokon Millner Antal, Újlaki Gé^a, Littomeritzkj jános és Molnár István c. igazgató. Tanulmányai során egyre javuló eredménnyel teljesített. Míg az első évfolyamon szinte mindenből jeles minősítést kapott, csak írásból és számtanból volt jó, addig a következő évfolyamon már hittanból és tornából kitűnő lett, végül az ötödik évfolyam év végi bizonyítványában már 14 tárgyból volt kitűnő (1) és a többi 7 tárgyból is jeles (2). Időközben a család ismét költözött, először 1900-ban a Városház utca 19. számú házba, 218 Öt nevezte megemlékezésében Jakab Ferenc igazgató „kicsiny, kedves zászlósinak. Jakab 1927:4. 219 Nevét a születési anyakönyv Móritz alakban rögzítette, 6 saját maga is minden esetben így írta, de a különböző iskolai dokumentumok Móritz, Móricz, s°t Moritcz alakban is jegyezték. A nádorvárosi hősi halottak emléktábláján is Móricz alakban szerepel. Hasonlóan bizonytalanul említik rendfokozatát is a korabeli dokumentumok. Az iskolai értesítő egyugyanazon száma egyszer hadnagynak, egyszer zászlósnak jelöli, maga Móritz hadi naplójában többször is a ’hdj.’ rövidítéssel jelölte rangját, a halálhírét rögzítő értesítésben pedig a „hdprj. őrmester” fokozatot jegyezték be. 220 Az 1884 és 1890 között született öt gyermekből egy fiú és egy lány nem érte meg a felnőttkort. 221 Az utca nevét a különböző anyakönyvek (születési, házassági, halotti) Torony utca, illetve Tűztorony utca alakban is rögzítették. 222 Az első házasságból születetett első két gyermek keresztszülei Göttl Pál és hitvese Kösz Anna, a harmadik és negyedik gyermeké Göttl Klementina hajadon, míg az ötödiké Göttl Paulina hajadon. 223 Millner 1905:44. 84