Varga József: A győri tanítőképzés az első világháború árnyékában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 17/2015 (Győr, 2015)
A „Nagy Háború” a katolikus tanítóképző életében
A- „Nagy Háború” a Katolikus Tanítóképző életében viselő tanférfiról számolhatnánk be. Közülük csupán egyetlen példát emelek ki, Pohámik Jenő esetét.205 O 1898. november 24-én született Győrben. A katolikus tanítóképző IV. évfolyamát az 1915/16. tanévben végezte, de miután 1916 áprilisában a népfelkelési szemlén alkalmasnak bizonyult katonai szolgálatra, a vonatkozó rendelet értelmében megkapta tanítói és kántori oklevelét is, május 28. napján már be is vonult katonának.206 A marosvásári 22. honvédgyalogezred kötelékében 20 hónapon át különböző frontokon vitézkedett, közben többször is súlyosan megsebesült. Nem sokkal a háború vége előtt, az Isonzó-fronton súlyos és életveszélyes fejlövést kapott. Eszméleden állapotban, szinte kivérezve feküdt, teste egy részét betemették a tőle nem meszsze felrobbant gránát miatt szerterepülő szikladarabok. Katonatársai halottnak hitték, a „szemtanúk” által terjesztett halálhír rövidesen Győrbe is megérkezett, nagy szomorúságot okozva szeretteinek. Derék tisztiszolgája azonban élete kockáztatásával kimentette őt az első vonalból. Ennek köszönhetően gyorsan a szanitécek kezébe került, akik felismerték a jó humorú, beosztottjait mindig megértő, segítőkész és bátorlelkű tanító urat, és nem hagyták magára a már holtnak hitt tartalékos hadnagyot, közveden parancsnokukat, hanem az ezredorvoshoz siettek vele. Végül is az ezredkórházba került, ahol sikerült megmenteni az életét. Szétroncsolt koponyacsontja néhány darabkáját eltávolítva kiderült, hogy a golyó megakadt a kemény homlokcsontban, néhány tizedmilliméterre az agyvelőtől megállt. A szétroncsolt csontrészeket eltávolították, de sebesülése nyomait, a homlokán látható jókora csonthiányt, mint vissza nem vonható harci érdemérmet, élete végéig magán viselte.207 Az „összeomlást” már hazai földön, rokkantként élte meg, gyógyulását követően mint tartalékos főhadnagy szerelt le. Megkapta a kisezüst és a bronz vitézségi érmet, a Károly-keresztet és a sebesülési érmet. Pohámik Jenő később (1927-től), Öveges Kálmán utódaként a képző gyakorlóiskolájának lett kiváló tanítója.208 Elismerésre méltó pedagógiai tevékenysége mellett színdarabok és sikeres ifjúsági regények szerzőjeként vált ismertté, de mint a szép, a jó és az igaz eszmék elkötelezett harcosa, jó tollú újságíróként (Pohárnok név alatt) és szerkesztőként is elismerést vívott ki magának. A második világháború vége felé, a szovjet hadsereg Győrbe érkezésekor nyugatra emigrált, de a győri képzőben magába szívott lelkületet mindvégig megtartva, pedagógiai és írói munkásságát nagy elhivatottsággal folytatta. 1962-ben Münchenben adta vissza lelkét a Teremtőnek. Az értelmeden lelki sérülések, a testi nélkülözések, a szenvedések és a sebesülések fájdalma azonban mind eltörpülnek azok áldozata mellett, akik a legtöbbet, fiatal életüket áldozták a hazáért. Azonban halálhírük megérkezésekor még a harangok is csak egyre fogyatkozó számban kondultak meg a megholtak emlékét hirdetve, hiszen a háború 205 Varga 2005:2-6. 206 69. kép. 207 70. kép. 2°8 , . 71. kép. 79
