Varga József: A győri tanítőképzés az első világháború árnyékában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 17/2015 (Győr, 2015)
A győri állami tanítónőképző háborús évei
1 A Győri Állami Tanítónőképp háborús évei zakba. Az épület átmenetileg teljesen kiürült, hozzáfogtak a tisztogatás előkészítéséhez, már a karbantartó munkákra szóló, s az igazgatónő kérésére az államépítészeti hivatal által készített részletes tervek szerint szükséges 12 602 korona 17 fillér összeget is jóváhagyta a kultuszminisztérium. A katonai helyzet azonban másként alakult, és mit tehetett a képző vezetése: „Ilyen körülmények köpött meghajlunk újra a sors előtt és hitünket nem veszítve, a jobb jövőben rendületlenül bípva, ha kell, a harmadik háborús tanév küzdelmeit is lelkiismeretes munkával igyekszünk legyőpni. ” — jegyezte az igazgatónő.115 Itt kell megjegyezni azt is, hogy az igazgatónő — bár hazafias lelkesedéssel és minden vonakodás nélkül — minden esetben azonnal teljesítette a katonai parancsnokság elvárásait, ennek ellenére az intézet felelős vezetőjeként mindent szabályszerűen, a feltételeket és a körülményeket mindig írásos jegyzőkönyvben is rögzítve adta át az épületet. Ezekben a jegyzőkönyvekben precízen megfogalmazták azt is, hogy az épület átengedése után milyen terheket vállal át a katonai parancsnokság (például víz- és csatornadíj, áramdíj, tisztogatás, fertődenítés és karbantartás költsége). Átadás alkalmával minden esetben az illetékes városi hatóságot kérte fel az igazgatónő, hogy — mintegy független bizottságként — legyen jelen, és az intézet vezetésével, a katonai parancsnokság képviselőjével együtt írják alá azt, pontosan mi, milyen állapotban került átadása katonai célokra. Ezt sok más intézmény vezetése elmulasztotta — csupán a katonai szükségszerűségre hivatkozva kiürítette az épületét — az épületek visszaadásakor ezeknél az intézményeknél sok estben vitákra adott okot, mely vitákban többnyire az iskolák maradtak alul. A harmadik háborús tanév kezdődött: a tanítás továbbra is Mesplényi lumpért főgimnáziumi igazgató szíves támogatásával folyt a bencések iskolaépületében, a testgyakorlás Tenner Emil igazgató úr engedélyével a főreáliskolában, a r. kát. hitoktatás pedig Kissné Csúry Blanka magániskolájában zajlott. A délutáni tanítás során a sötétedés idejét figyelembe véve igyekeztek az órarendet úgy összeállítani, hogy különösen a rajz és a kézimunka órákon a növendékeknek ne kelljen a szemüket fárasztaniuk, ezért ezek az órák időben előbbre kerültek. A háború okozta rendkívüli gazdasági helyzetre való tekintettel az újabban kiadott rendelkezéseknek (106,115. sz. miniszteri rendelet; 11545. sz. ein. r.) megfelelően a tanév későbben (október 1-jén) kezdődött és a (45361. sz. miniszteri rendelet értelmében) tanév végét is előbbre kellett hozni úgy, hogy az összes osztály- és képesítővizsgálatok már az 1917. évi pünkösdi ünnepek előtt, azaz május 26-ig befejeződjenek. A 10 hónapról 8-ra rövidült tanévben úgy kellett a tantárgyakat redukálni, hogy közben teljes mértékben érvényt tudjanak szerezni az 1916. május 26- án kelt 61800. sz. rendelettel életbe léptetett, a tanító- és tanítónőképző intézetek számára meghatározott és revidiált Tanterv és Utasítások didaktikai útmutatása alapján elkészült úgynevezett „Normál tanmenet” előírásainak, valamint az ezzel szorosan összefüggő, s a 25718. sz. rendelettel bevezetett „Tansperbeli és Könyvtárbeli felszerelésed-te. vonatkozó utasításnak. Ezzel egy időben lépett életbe az egytanítós elemi gyakorlóiskola új tanterve is, amely a tanítóképző intézetek terveivel került összhangba. E lépés a képző és a gyakorlóiskola pedagógiai-didaktikai kapcsolatát is megerősítette. 115 Karsay 1916:11. 46
