Varga József: A győri tanítőképzés az első világháború árnyékában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 17/2015 (Győr, 2015)
A győri állami tanítónőképző háborús évei
A Győri Állami Tanítónöképháborús évei Természetesen a növendékek áldozatvállalását a város vezetése és a hazafias érzelmű tantestület minden tagja saját példájával is serkentette. A város Törvényhatósági Bizottságának jegyzőkönyvében például ezt olvashatjuk: ,/I város törvényhatóságának közgyűlése áthatva azpn nagy nemzeti céloktól, melyek a hadi kölcsön jegyzés sikeréhezfűzpdnek, elhatározna, hogy a városi törzsvagyon ügy, a város kezelése alatt álló alapok és a gyámi tartalékalap javára rendelkezésre álló összegek erejéig a hadi szükségletek fedezése céljából 1914. évi 6%-os m. kir. adómentes járadékkölcsön jegyzésében részt venni kíván. ’ni2 A tanítónőképző tantestülete pedig a hadbavonultak családtagjai támogatására felajánlották havi bérük 1%-át (még a testület nyugdíjas tagjai is!). Ez havonta mintegy 31 korona 78 fillért tett ki, így az 1915/16. év végéig már e célra felajánlottak összesen 741 korona 81 fillért. A már említett hadikölcsönre pedig a tantestület tagjai 8800 koronát jegyeztek. Különösen kiemelkedő volt e területen Karsay Jolán igazgatónő, Damaszjovszky Mihályné gyakorlóiskolai tanítónő, Berényi Irén, Hlaszaty Ferencné tanítónők és I’só Gizella nevelőnő felajánlása. És e hazafias felajánlások különböző formában (például hadibélyegek112 113 vásárlása) az idő folyamán a romló gazdasági helyzet ellenére sem csökkentek. A későbbi években, például az V. és a VI. hadikölcsönre a tantestület összesen 23 000 koronát jegyzett. Szinte hiheteden energiával tevékenykedett a tanítónőképző testületé a háborús viszonyok között, a szorosan vett nevelési és oktatási feladataik mellett a hazaszeretetre nevelés érdekében minden segélyakcióban részt vettek, s mindebbe bevonták a növendékeket is. Sőt még fejlesztett is az intézmény! E téren ki kell emelni azt, hogy 1916 júniusában a tanítónőképző ismételt kérelmezésére 3678 koronát engedélyezett a kultuszminisztérium olyan taneszközök és felszerelések vásárlására, melyek beszerzése még az új iskolaépület 1912. évi berendezésekor elmaradt. Ugyancsak fejlesztést jelentett, hogy ekkor, 1916-ban a m. kir. méhészeti szaktanító előterjesztésére a mezőgazdasági minisztérium egy 18 méhcsalád befogadására alkalmas méhest adományozott a képző számára, amelyet az épület kertjében kívántak elhelyezni. E fejlesztések utólag nem tűnnek ugyan aktuálisnak, hiszen átmenetileg sem az épülettel, sem a kerttel nem rendelkezett gyakorlatilag az intézmény, de akkor, 1916-ban úgy tűnt: ősztől visszakapják a saját létesítményeiket a katonaságtól. Erről az igazgatónő az alábbiakat rögzítette: ,HZ intézeti életünket a hadiállapot szempontjából legjobban érdeklő 1916. évi január 18-án kelt 15,619/1916. sz rendelet kilátásba helyezte, hogy a m. kir. Honvédelmi Minisztérium 1915. évi december 18-án kelt átirata szerint a pozsonyi cs. és kir. katonai parancsnokság a barakk-kórház elkészülte után, a jövő 1916—1917. tanévre visszaadja intézeti épületeinket rendeltetésének; legújabban, a nagy ojfenzjvák közbejöttével azonban a győri katonai kórházparancsnokság hivatkozással a pozsonyi cs. és kir. katonai parancsnokság [...] 59,9041. sz rendeletére, a már átadófélben lévő intézetünket katonai kórház eéljaira újra igénybe vette, mely a rendelet szerint nem lesz hosszabb időtartamú. ”114 A képző vezetősége nem alaptalanul bízott a fejlesztés lehetőségében, hiszen a sebesült katonákat június 19-én már el is szállították az épületből más kórhá-112 Győr thj. város Törvényhatósági Bizottsága 1914/384. Kgy.sz. határozata. 1914. november 19. GyVL. 1,3 46. a, 46. b. kép. 114 Karsay 1916:10. 45
