Varga József: A győri tanítőképzés az első világháború árnyékában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 17/2015 (Győr, 2015)
A háború első hírei Győrben és a győri intézetekben
A. háború első hírei Győrben és a győri intésetekben tőség! Szíveskedjék b. lapjában sorainknak helyet adni, hogy illetékes tényezők is tudomást szerezzenek kérelmünkről. T. i. most, e nehéz időkben, mikor mindenki a haza szolgálatába szegődik, itt állunk mi, győri diákok tétlenül, tudva, hogy mostan reánk is szükség volna. Pedig szívesen segédkeznénk bármily munkában, de nem tudjuk, hogy hol ajánljuk fel szolgálatainkat. Kérjük tehát a tek. szerkesztőséget, hasson oda, hogy tudásunkat a haza szolgálatába bocsáthassuk. ”7i És a szerkesztőség nem csupán megjelentette a diákok levelét, hanem további intézkedésre el is küldte az iskolák vezetőinek. Az intézményvezetők és a város vezetése augusztus vége felé egyre többször tárgyalt az iskolakezdés nehézségeiről s az aktuális teendőkről. A fent említett diákoknál is harciasabb hangulat alakult ki a győri felső kereskedelmi iskola tanulói közt. A felsőbb évfolyamos diákok küldöttséget menesztettek az igazgatójukhoz, s azt kérték: „tegyen lépéseket az érettségi mielőbbi megtartására, hogy azután katonának jelentkezhessenek és háborúba mehessenek.”73 74 Matavovszky Béla igazgató, kir. tanfelügyelő „meghatottan hallgatta a lelkes küldöttséget, majd kijelentette, hogy Istennek hála nem tartunk ott, hogy a lelkes ajánlat elfogadására szükség lenne. Az ifjúságnak most az a hazafias kötelessége, hogy készüljön a háborúban elesettek itthon megüresedett helyeinek megfelelő betöltésére!” A város vezetőinek és az igazgatóknak az egyeztető megbeszéléseiről, a hozott intézkedésekről egyébként a helyi sajtó segítségével folyamatosan tájékoztatták a diákokat és szüleiket. Augusztus 27-én jelent meg „Aziskolák kapunyitása” c. értesítés, amelyből többek között azt olvashatjuk ki, hogy a katolikus tanítóképzőt még ekkor nem érintették a mozgósítással és a katonai kórházak kialakításával kapcsolatos helyi intézkedések, viszont a tanítónőképző internátusára már szükség volt. Ezért Matavovszky Béla, mint királyi tanácsos és tanfelügyelő a minisztériumi leiratra utalva elrendelte, hogy „az állami tanítónő képző intézetet [...] a rendes időben, szeptember 15-ig megnyissák, még akkor is, ha felhasználták az épületet katonai célokra.” Rögtön megtette a szükséges intézkedéseket, úgy hogy a megnyitásnak ne legyen akadálya. Mint azt a sajtó közölte: Strasser Sándor, az állami felsőbb leányiskola igazgatója nagy lelkesedéssel ajánlotta fel az általa vezetett iskola épületét, ahol a tanítónőképző intézet növendékei részére a felső leányiskola növendékeivel felváltva tarthatnak előadásokat. „Éspedig vagy délelőtt a tanítónőképezfiészeknek és délután a leányiskolásoknak, vág fordítva. [...] A tanítónőképzőben a behatásokat szeptember 12., 13. és 14. napján tartják meg uganekkor lesznek a javító- és pótvizsgák. A tanév szeptember 15-ig megnyitandó. A tanítónő képző intemátusát kórház céljára használják fel. Énnélfogva a ’bennlakás’ növendékeknek az intézeten kívül kell megfelelő lakásról és ellátásról gondoskodni. Azoknak a növendékeknek, akiket bennlakásra kedvezménnyel vettek fel, a kedvezményt készpénzben adják ki. [...] A kir. tanfelügelő érintkezésbe lépett az Orsolya-zárdával és az ev. szeretetházgal, bog lehetőleg ott lehessen a növendékeket tömegesen elhelyezni. [...] Amennyiben a tarterv nem lenne betartható, a miniszter rendele te értelmében hajlandó ayt redukálni. A tanítónőképzőben [...] a tanerők létszámát a katonai behívások nem apasztották. ”75 A terv azonban némileg módosult, mert néhány nap múlva már ezt az igazga-73 GyH. 1914. augusztus 14. 2. oldal. 74 GyH. 1914. október 8. 2. oldal. 75 GyH. 1914. augusztus 27. 2. oldal. 33
