Varga József: A győri tanítőképzés az első világháború árnyékában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 17/2015 (Győr, 2015)
A győri tanítóképzés helyzete a háború kitörésekor
A. győri tanítóképzés helyzete a háború kitörésekor évfolyamosok osztályképesítő vizsgája összetettebb volt: május 15-16. napján zajlott az írásbeli (németből és geometriából), május 25-26. napján a gyakorlati vizsga volt (szépírásból, rajzból, szlöjdből, ének-zenéből és testgyakorlásból), ezt követően pedig május 27-28. napján folytak a szóbeli vizsgák (németből, fizikából, egészségtanból és gazdaságtanból). Az utolsó éveseknek még úgynevezett befejező, vagyis záró képesítő vizsgákon is bizonyítaniuk kellett a tanítói hivatásra való felkészültségüket. Június 2-án volt az írásbelijük, 18-án zajlottak le a gyakorlati tanítások (a mai zárótanítások megfelelője), és 22—24. között, három napon át vizsgáztak szóban is a különböző tárgyakból. Aki a tanítói képesítés mellé kántori végzettségre is szert akart tenni, annak a kántori képzés zárásaként még a kántorképesítő vizsgát is le kellett tennie (szertartástanból, összhangzattanból, egyházi énekből és orgonálásból, valamint az énektanítás módszertanából).44 A vizsgákat és az év végi hálaadó szentmisén elhangzó „Te Deum laudamus”-t követően a tanítóképző ifjúsága már alig várta, hogy a sok tanulás után a békés, boldog szünidei programok és a családi otthon nyugalma következzen. Otthonaik felé utazva még többször elénekelték a „Nyitva van a rácsos kapuj Kunt zsibong az élet... ” kezdetű búcsúzó dalt, de még nem tudhatták, mit is hoz ez a „zsibongó élet”. A tanulmányaikat befejezők az álláskeresés tennivalóit latolgatták, s arra vágytak, hogy az áhított katedra mielőbbi elnyerése jutalmazza majd eddigi erőfeszítéseiket, szorgalmukat. A sors, a történelem azonban néhány kíméleden kézvonással átírta a mindennapokat! *** 44 Jakab 1914:44-47. 24
