Varga József: A győri tanítőképzés az első világháború árnyékában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 17/2015 (Győr, 2015)
A győri tanítóképzés helyzete a háború kitörésekor
A győri tanítóképzés helyzete a háború kitörésekor ben a tanítóképző és annak saját gyakorlóiskolája is helyet kapott. Ez az épület állt a katolikus fiú tanítóképzés rendelkezésére a háború kitörésekor.24 Az épület főbejárata25 az Andrássy út felől volt, a jelenlegi gyakorlóiskola tornatermi öltözőinek helyén. Az emeletes épület földszintjén kapott helyet az igazgatói iroda, a tanári szoba, a gyakorlóiskola egyeden tanterme, a képzősök I. évfolyamának tanterme, a természettudományi szertár és a kémiai laboratórium. Az emeleti részen volt a II., III. és IV. évfolyamos prepák26 tanterme, valamint a zeneterem, amely egyben díszteremként is szolgált.27 A két szintet tágas és díszes lépcsőház kötötte össze, ahonnan mindkét szinten mellékhelyiségek nyíltak, továbbá a földszinten az iskolaszolga kis lakása. Az épületben a víz- és a gázvezetékrendszert is kialakították.28 * A korabeli képek és alaprajzok jól mutatják, hogy a tanítóképzőhöz ekkor még nem kapcsolódott tornaterem. Tornászat céljára egyrészt a saját udvart, másrészt a szomszédos parkot (ma Batthyány tér), továbbá évente az időjáráshoz igazítottan bérleti díj fejében a polgári fiúiskola tornatermét használták. Tartozott viszont az intézethez gazdasági kert is. Ez a belvárosi környezet miatt nem lehetett közvedenül az épület közelében, de elérhető távolságban volt, hiszen 1912 óta a püspökség engedte át kertészed gyakorlatok oktatása céljára a papnevelő intézet tulajdonát képező, 2 kát. hold területű kertjének egyes parcelláit, ahol a képzősök gazdasági szaktanár irányításával végezték gyakorlataikat. Tartozott továbbá az intézethez egy internátus is, a nem győri diákok elhelyezése céljából. Az internátus szükségességének gondolata ugyan már 1897-ben felmerült, de csak 1910 őszétől nyitotta meg kapuit. Az épület a Széchenyi téren elhelyezkedő úgynevezett ,^Apátúr há^w (ma múzeum), amely internátussá alakítása idején a nagyobb papnevelő intézet tulajdonában volt és a gimnáziumba járó kispapok nevelőintézetéül szolgált. Viszont amikortól gróf Széchényi Miklós püspök30 (1901-1911) új papnevelő intézetet építtetett, a tanítóképzősök internátusként használhatták az épület emeletét. Itt 3 nappali terem, 8 hálóterem, egy kápolnául31 is szolgáló díszterem és egy betegszoba állt a képzősök szolgálatára, továbbá a földszinten használhatták a fürdőszobát, a fogadószobát, az inas- és kapusszobát, valamint az épület udvarát. A földszint további részeiben az internátustól szervezetileg függeden, úgynevezett „püspöki tápintézet”-et helyeztek el, itt biztosítottak étkezési lehetőséget a tanítóképzősöknek is. Az interná-24 13. kép. 25 14. kép. 26 Prepa: a tanítóképezdei növendékek megjelölésére alkalmazott, egykor közismert kifejezés, mely a képző latin elnevezéséből (Schola Praeparandorum) származik. 2715. a., 15. b., 15. c. kép. 28 Karácson 1895:5-10. » 16. kép. 30 17. kép. 31 18. kép. 20
