Barna Attila: Lőcsei Fehér Asszony. Legenda és valóság - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 16/2014 (Győr, 2014)

Lőcse Fehér Asszonya és felségárulási pere - A legenda születése

Lőcse Fehér asszonya és felségárulásipere

ként.8 1700-ban, nőül ment a nála jó tíz évvel idősebb9 Korponay János, Hont vármegyei nemeshez. A házasságból hat évvel később fiuk született, a kis Gábor, családi életüket azonban gyökeresen felforgatta Rákóczi Ferencnek a Tiszaháton meginduló osztrákellenes zászlóbontása.

A felkelés kitörése után röviddel, édesapja már 1703 szeptemberében újra kurucnak állt10, és különböző beosztásokban végigszolgálja a szabadságharcot11 Férje azonban, a császárhű politikai térfélhez volt sorolható, gyermekkorától apródként a hithű labanc gróf Koháry István12 mellett szolgált. Koháry már 1703-ban császári sereget vezetett a kurucok ellen, akik az északi vármegyék és a Tiszántúl elfoglalását követően elkobozták birtokait. Korponay János a következő év februárjáig védte a rábízott, — a Koháry-birtokok13 egyik központjának számító — Csábrág (ma: Cabrad', Szlovákia) várát, pont az ostromló csapatokat vezető apósa ellenében, és csak ezt követően esküdött vonakodva hűséget Rákóczinak.14 15

Leszögezhetjük, alig kezdődik meg a fegyveres konfliktus Géczy Juliannát máris két tűz között találjuk, esetenként szó szerint, hiszen nő létére követi férjét a katonai táborba és a háborús helyszínekre, és „Juliánná kétfelé hallgatózott”13.

8 A Géczy családok történetéhez ld. - Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből — Köznemesek a Szécsényi Forgách uradalomban (1542-1848), In: Nagy Iván történeti évkönyv 2012, Salgótarján 2013., 302.o.

9 Korponay János születési éveként, a források 1668-at jelölik meg.

10 Kovács János Hont megyei esküdt levele, Géczy Zsigmond losonci csadakozásáról. - 1703. szeptember 3., Thaly Kálmán Gyűjteménye 1881., Kubinyi Ferenc Múzeum, Szécsény.

11 „Ezeres kapitány”, majd udvari testőrezredes vezérkari, később tábori szolgálatban. Ungvár várának védőjeként fejezi be a küzdelmet, a vár kapitulációjakor (1711. május). — Mészáros Kálmán: Tábornoki és törzstiszti kinevezések a Rákóczi-szabadságharcban, Hadtörténelmi Közlemények 2001. 2/3. sz., 4.; 8. és 39.o. (A forrásokban előfordul még: Vice Colonello, ezred parancsnok, dandárnok elnevezésekkel.)

12 Koháry (II.) István (Csábrág, 1649. - 1731.), 1709-ben Pálffy visszafoglalta Koháry birtokait. Az 1714 szeptemberében összehívott országgyűlésen országbírói tisztségre választották meg. - Sárváry Béla: Történelmi viszhangok élet, jellem és korrajzokban. Pest, Pfeifer Ferdinand Bizománya, Herz János Nyomda, 1857., 57-58.0.; ld. még Thaly 1909., 456.0.

13 Szirácsik Éva: A Koháry család Nógrád és Heves vármegyei birtokainak urbáriumai (1716, 1718), Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 54., Salgótarján 2007.

14 Kompániás kapitányként (huszárkapitányként), majd hadipénztárosként teljesített tábori szolgálatot. - Markó Árpád: Adalékok Lőcse kapitulációjának történetéhez — 1710. február 14., Századok 1964. 1-2. sz., 199.o.; Ráday Pál iratai 1703-1706, I. kötet, (Szerk.: Benda Kálmán, Esze Tamás, Maksay Ferenc, Pap László), MTA, 1955., 50.o.

15 Jókai, 1955., 167.0.-7-