Barna Attila: Lőcsei Fehér Asszony. Legenda és valóság - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 16/2014 (Győr, 2014)

Forrásközlés - ,,a’ ki vermet ásott más bötsületes embereknek maga esett belé” - Korponai Jánosné peres iratainak másolatai a Ráday levéltárban

Dunamelléki Református Egy h á ^ke rü l e t Ráday Levéltára

mulatván semmit is Pozsonban sietve bementem, már este felé lévé az dolog, fölleb említett Kis Péter mondja illyen szókkal: az Aszonynak javallanám ma be ne mennyen, ismeretlen az ember, feles cseléddel vagyunk, szállást sem találunk, ki azt feleltem, de édes Kis Péter Uram, ne búsuljunk se vacsorán, se szálláson, tudom én némelly dologért Pálfy János Uramnak eö Excell kedves vendégi leszünk, lesz tekintet reám, úgy velem lévő embereimre is! az városhoz közelítvén, Kis Pétert küldöttem be parancsolván, egyenesen Pálfy János Uramhoz eö Excell menjen, megjelentvén kitől küldetett, azon legyen, hogy maga szólhasson eö Excell, hogy elérkeztem, ’s parancsolatjától várok, és azon is kérje, parancsoltasson irántam valamely szállásom lehessen; bejelentették é említett Kis Pétert, vagy sem? én nem tudom, de elég az, hogy énnekem oly választót hoza, hogy mivel Míg Gróf Úr beteges állapottal vagyon, velem szemben nem lehet; azzal sem gondolván, egyenesen bementem az városra, ’s eö Excell háza előtt schézával megálván, magamhoz vettel az leveleket, fölmentem eö Excell ajtaja eleibe, majd csaknem eö Excellencziájára akarván nyitni az ajtót, de az ott álló szolgái semmiképen nem akartak engedni, mondván: hogy csak egy kicsinység nyugodalomnak adta magát, jó darabig várakoztam, végtére csak Pulyaival Secretariussal akartam szemben lennem, azt sem nyerhettem meg, mit tudtam tenni? az külső városban vissza köllött menni késő éjszakai időre, könyörülvén rajtam valamelly vendégfogadós bevett harmadnapig való szállásra, más nap fölviradván, föllebb megirtmód szerint hasonlóképen hiában fáradoztam eö Exjához. Más nap, ’s éjszakák múlván, bizony sok gondolatok ütköztek fejemben mi oka lehet, olly derék állapotú levelek lévén, ’s beszédek, még is eö Excell előtt semmire tartatnak; harmad napon á mint járván Kis Péter audienciáért, egyszer megizente eö Excell: meg értvén nagy kedvetlenül föl mentem, fel tévén magamban, én bizony a leveleket eö Excell kezébe nem adom, mivel hogy olly nagy kedvetlenséget tapasztaltam, hanem gondoltam inkább annak jó alkalmatosságát

43-