Barna Attila: Lőcsei Fehér Asszony. Legenda és valóság - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 16/2014 (Győr, 2014)
Utóhang a Pozsonyi diéta
Lőcse Fehér asszonya és felségárulásé pere UTÓHANG - A POZSONYI DIÉTA Az 1712-ben III. Károly megkoronázását követően meginduló országyűlési munkálatok egyik legfontosabb feladata volt, a szabadságharc törvényekkel történő lezárása. Az 1715-ös rendezéssel (1715:7. te.) két alapvető intézmény került újraszabályozásra. A törvény a felségsértési ügyek elbírálását — komoly megszorításokkal ugyan84 - a király kizárólagos intézési-döntési jogkörébe utalta, uralkodói felségjogként kezelte. A hűdenségi ügyekben eljáró illetékes bírói fórumok és az ítélkezés tekintetében kimondja: a felségsértési ügy elbírálása és vizsgálata egyedül a királyi felségre tartozik. Az uralkodó dönthet arról, hogy a bűntettet együttesen magyar tanácsosaival, a magyar törvények szerint, Magyarországon (esetleg azon kívül), vagy pedig az elbírálásban személyesen részt nem véve, magyar bírákat rendel ki, akik a magyar törvények alapján, Magyarországon fognak eljárni. A törvény szövegéből kiolvasható a magyar rendek azon törekvése és követelése, hogy az eljárás a magyar jog és a magyar bírák részvételével, lehetőleg az ország területén folyjon le. A rendezés másik eleme a szankciórendszert szigorította: a vagyonrészeik elvesztéséből a fiakra is kiterjedő következménytől való félelemre alapozva lehetővé tette, hogy némely (a jogszabály által nem pontosított) esetekben az apák javai a fiaik részeire nézve is elidegeníthetők, a királyi fiscus által elfoglalhatok legyenek.8" * 4 5 84 1715. évi VII. törvényezikk, a felségsértés eseteiről 4. § Az ügynek elbírálása s megvizsgálása pedig közvedenül egyedül a királyi felségre tartozván, az ő jóságos tetszésére marad fönn, hogy e szörnyű bűntettet O császári királyi felsége maga személyében, magyar tanácsosaival, a hazai törvények szerint az országon belül, avagy kívül kívánja megvizsgálni és ellátni. 5. § Ha pedig a fennemlitett O királyi felsége az ilyen bíráskodást saját személyében gyakorolni nem akarná: akkor maga helyett tetszése szerint kiküldendő magyar bírákat fog az ilyen ügyek elbírálására rendelni, de csak az országon belül s nem azon kívül, kik az ország fentebb jelzett törvényei értelmében fogják az ily ügyet megvizsgálni, s tartoznak azután az abból következő peres eljárást, egész terjedelmében, O kir. felségének előterjeszteni. - CJH. 85 1715. évi IX. törvényezikk, az eddig elkobzott javak jelen állapotukban maradjanak, a panaszkodó károsultakat azonban meg kell hallgatni s felségsértés vagy árulás bűnében a fiuk részei is elveszszenek. — CJH.-29-
