Torma Attila: Győr a II. világháború sodrásában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 15/2014 (Győr, 2014)
A POLGÁRI LAKOSSÁG NÉMETORSZÁGBA TELEPÍTÉSE
A GYŐRI KOLÓNIA ÁLTAL HASZNÁLT ÉRTÉKEK SORSA IRLBACHBAN ÉS STRABKIRCHENBEN A menekülők Győrből magukkal vitt értékek, élelmiszer, pénzeszközök sorsát nehéz nyomon követni. A polgármester 1945. júniusi levelében olvashatunk a magukkal vitt vagyon kezeléséről. A győri bankigazgató — aki rövid ideig a kolónia vezetőjeként is működött — hazaérkezése után számolt be a polgármesternek a vagyon sorsáról. 177 A polgármester a magával vitt pénzeszközökből 50 000 pengőt-t fizetett ki a városi tisztviselőknek illetményként. A kivitt szőnyegek (365 db) és egyes aranytárgyak bevagonírozása, kivitele, felhasználása teljesen a főispán rendelkezésére történt. A szőnyegeket saját használatra a menekült kiutazók között szétosztották. A kiszállított aranytárgyakat a főispán magánál tartotta, illetve magával vitte. (A levél megírásának idején júniusban a főispán már nem tartózkodott Irlbachban). A többi kivitt ajándéktárgyat (leltár, megnevezés nélkül) a város volt polgármestere dr. Karsay Árpád a tisztviselőknek ajándékozta, úgy hogy értük díjat szedett.178 Sem a használatba adott tárgyak sorsa, sem a használatért bevett összeg rendeltetése, felhasználása nem ismert. A kitelepülő vonat száz kórházi ágyat vitt magával, amelyből a pénzügyőri főfelügyelő utasítására 85 db-ot a straubingi kórháznak kellett átadni. Az erről szóló átvételi elismervényt a főfelügyelő állítólag elégette. A polgármester és városi prominensek hittek ártatlanságukban, bár belátták, hogy a szövetségesek által súlyosan félre lettek vezetve. Kinyilvánították a polgármesterhez, Udvaros Istvánhoz írt levelükben, hogy haza akarnak jönni. A város háború utáni első - viszonylag szabadon, de nem választások során — megválasztott polgármestere, néhányuknak (nem ismert csatornákon keresztül) azt tanácsolta, hogy ne kíséreljék meg a hazajövetelt. Több közvetett jel mutat arra, hogy Udvaros István polgármester és a győri menekült kolónia között volt kapcsolatfelvétel. Ezek tartalma azonban nem ismert. Az áprilisban megválasztott kolónia vezetője a következőképpen, számol be a kivitt anyagokról. A kiszállított élelmiszereket Németországban nem kellett átadni senkinek. Nyilvántartásba vétele után a közös konyha használta ezeket, ahol az ebédért 50 pfenniget kértek a kitelepülőktől. Ez a konyha december 17-ig működött. A beszedett öszszeget egy a város számára nyitott kontóra, 50 ezer 500 pengő értékben befizették. A kórházi ágyakból 20, a kivitt matracok, lepedők, fejvánkosok — a jegyzékbe vétel után — a közösségi tagoknál voltak használatban. A főispán a januári utazás idején annyi készpénzt juttatott a kiutazóknak, hogy abból a tisztviselők megkapták rendes havi fizetésüket is. Karsay Árpád polgármester március végi távozásakor szinté« vitt magával 50 000 pengőt. A kolónia árvái részére is kivitték Németországba az ellátásukhoz szükséges pénzeszközt. Emellett a két település önkormányzata is — a helyi törvények alapján — segélyben részesítette a menekülteket. A 177 Irlbachból kapott iratok: A polgármester 1945. június 28-án négy aláírással levelet juttatott haza, amelyben hazajöveteli szándékukról írnak. A levél írói: dr. Karsay Árpád Győr volt polgármestere és a vezetéséhez szűkén hozzátartozó tisztségviselők. Aláírók között találjuk az aljegyzőt és számvevőség főnökét is. 178 Sem a pénz, sem az ajándéktárgyak, illetve élelmiszerek átadásából beszedett pénzről szóló jegyzék nem került haza.-83-
