Torma Attila: Győr a II. világháború sodrásában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 15/2014 (Győr, 2014)
A POLGÁRI LAKOSSÁG NÉMETORSZÁGBA TELEPÍTÉSE
közül senkit nem nem fogtak el az amerikaiak, a magyar belügyminisztérium a kolónián belül senki kiadatását nem kérte, ellenük feljelentés sem érkezett. Az életüket valóban az utasításoknak megfelelően szervezték meg. Megőrizték a már a vonaton működő közös konyhát, ahol naponta egy tál ételt adtak térítés fejében a rászorulóknak. Munkalehetőség azonban nagyon kevés volt. Aki férfi dolgozni tudott, az erdőgazdaságban favágási munkát kapott. Az itteni munka előnye elsősorban a jobb koszt elérése volt. Pénzszűkében nem voltak a kolónia tagjai, hiszen sokan jelentős mennyiségű pengőt vittek ki magukkal, illetve a főispán által adott ellátmányból a köztisztviselők megkapták a bérüket is.151 A dolgozat írásakor megtalált túlélők egyike sem emlékezett arra, hogy a kolóniának lett volna vezetője. Ez lehet amiatt, hogy akkor még fiatalon nagyon keveset foglalkoztak ezzel a kérdéssel, vagy a vezetés volt nagyon visszahúzódó. Az bizonyos, hogy az amerikaiak bejövetele után a kijelölt vezetés, — aki a németektől Kreisleiter (körletvezető) vezetői címet is kapott — a háború befejezése után lemondott. A kolónia új vezetést választott. Április 29-től három új személyt bíztak meg az érdekképviselettel, illetve két személyt a pénztár és gyógyszer ellenőrző bizottságba. A sorozatos meg nem értés és széthúzás miatt ez a vezetőség csak december 15-ig működött. Az új vezetőség két választottja közül az egyiknek „viselt dolgai” miatt le kellett mondania. Ezután az egykori főszámvevő irányítása alatt éltek a menekültek. (Egy részük novemberben hazajött) 152 Az Irlbachból kapott menekültek neveit tartalmazó listán a kiérkezés időpontja is szerepel.153 Ezek alapján januári érkezéssel lrlbachban 184 fő, Straßkirchenbenl03 fő, összesen 287 személy lett bejegyezve. A 184 Győrből Irlbachba kivándorolt személyek közül sokan, 83 kitelepült már a városunkban is menekültként érkezett, így könnyebben dönthettek a kivándorlás mellett. A straßkircheni menekültek esetén a nyilvántartásból nem derült ki, hányán jöhettek a keleti országrészből. Az Irlbachba érkezés dátuma (a német nyilvántartás szerint) 1945. január 18. Straßkirchenbe január 20-án érkeztek meg. Egy győri menekült 1945. június 16-án 44 évesen elhunyt. Halála körülményeiről nem készült feljegyzés. Visszaemlékezések szerint lovas kocsival történt közúti baleset okozta a menekült halálát. Családja még 1948-ban is lrlbachban tartózkodott. Érdemes talán a szinte egy időben induló két menekültvonat szervezésével, összeállításával kapcsolatban — a meglévő információk alapján — következtetéseket is megfogalmazni. Feltételezésem szerint a 287 személyt kényelmesen berendezett vagonokban csak úgy lehetett kiszállítani, ha egy kocsiban ádagosan 10 személy utazott. Ha a család létszáma, a gyerekek miatt meg is haladta esetenként a tíz főt, véleményem szerint más vagonokban akkor kevesebben voltak. A prominensek valószínűleg kényelmesebben utazhattak. így számolva, 28 vagonra volt szükség. Ehhez még hozzá kell számolnunk az élelmiszert, (csak a liszt volt 2 vagon, + a párt által indított szerelvény 4 vagonja) amely talán összesen a többi élelmiszert is hozzászámolva 10 vagon lehetett. A közös 151 Mindkét lrlbachban élt, visszaemlékezéseit velem megosztó úr, Xaver Karllal egybehangzóan írta le a kolónia belső életét. 152 A főszámvevő talán egyedül az irlbachi kolóniából szoros kapcsolatot ápolt az egyik Straßkirchenbe menekült szolgabíró családdal, akikkel már Győrött is hosszú évek óta baráü viszonyban álltak. 153 4. ábra 210. oldal.-72-
