Torma Attila: Győr a II. világháború sodrásában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 15/2014 (Győr, 2014)
A POLGÁRI LAKOSSÁG NÉMETORSZÁGBA TELEPÍTÉSE
A POLGÁRI LAKOSSÁG NÉMETORSZÁGBA TELEPÍTÉSE A POLGÁRI LAKOSSÁG ELSŐ KITELEPÍTÉSE NÉMETORSZÁGBA A katonai kiürítés elrendelésével a polgári lakosság kitelepítése is a kezdetét vette. Az első dokumentumok a Németországba való átköltözéssel kapcsolatban nyilvánosan 1944. december hónapban jelentek meg. A főispán irodájában lezajlott szigorúan bizalmas értekezlet után kezdődött el a megyében a konkrét munka, a polgári kiürítéssel kapcsolatosan. Az Országos Elhelyezési Kormánybiztos a tósziget-csilizközi járás főszolgabíróinak írt levelében a kitelepítést a következő sorokkal indokolja: „Tekintettel arra, hogy nyugat Magyarországon felvevőterületként még tekintetbe jövő járások, túlzsúfoltságuk miatt menekülteket felvenni már nem képesek, az áttelepítés kizárólagosan a német és magyar állam között történt megállapodás szerint a német Birodalom által felajánlott kerületekbe történhet. ” A kitelepítés mikéntje is a megállapodás része volt. Eszerint a kitelepülök mehettek vonaton vagy saját gépkocsival. A saját gépjárművel utazók számára azonban az üzemanyag ellátást a németek nem biztosították. A Németországba való belépéshez minden korábbi formalitást mellőztek csoportos kiutazás esetén. A kitelepülőknek ruhaneműt és élelmet vinni kellett magukkal. A kiutazók vagyontárgyaikat megtarthatták. Utasította a kormánybiztos a főszolgabírókat, polgármestereket a jelentkezők összeírására, azzal a megjegyzéssel, hogy senkit nem szabad a kiutazástól visszatartani.130 A győri polgármester ezután plakátokon keresztül tudatta a lakossággal a kitelepülés szervezett lehetőségét, buzdítva a polgárokat a jelentkezésre. A Győri Nemzeti Hírlap is azonnal reagált a kormánybiztos felhívására „Induljon a család nyugat felé” cikkében.131 Javasolja a családoknak, hogy ne várják meg a nőgyalázó bolsevista hordát, amikor a baráti Németország testvéri szeretettel várja a magyarokat. Ne sajnálják a házat, bútorokat itt hagyni. A létbizonytalanságból a nyugodt kiegyensúlyozott életkörülmények várják őket. Tavasszal legkésőbb úgyis visszajönnek. „Higgyenek a Führer szavában.” Ne járjanak úgy a győriek, mint más magyar városok lakosai, akiknek futva kellett menekülni. Mindenkinek fedél lesz a feje felett, a családok fűtött helységben laknak, nincs bombatámadás, és nagyon jó az ellátás, lakbért nem kell fizetni.132 Januárban lehetett először jelentkezni a kitelepülőknek a polgármesteri, főszolgabírói hivatalokban. A kiutazni szándékozóknak csak egy nyomtatványt kellett kitölteni, illetve a tiszti orvostól kapott igazolással bizonyították, hogy nem betegek. A jelentkezéseket a vármegyeházán133 a pártmegbízottnál kellett leadni, ahol döntöttek arról, hogy az 130MNL GYMSMGYL: IV. B.454. a. Alispáni iratok 403 doboz: Tósziget-csilizközi járás főszolgabírói iratok, 1944-45. 131 GyNH: Több számában hasonló címmel jelentetett meg cikket, melyben a praktikus tudnivalókon túl, a németországi barátságos, biztonságos környezetet ecsetelte. Ezek a cikkek a két nagy kiutazási hullám időszakában, 1945. januárban és márciusban voltak olvashatók. 132 GyNH: 1944. január 9. 2. oldal. 133 21. kép 191. oldal.-65-
