Torma Attila: Győr a II. világháború sodrásában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 15/2014 (Győr, 2014)
HADIÜZEMEK A VÁROSBAN
A TÖRZSGYÁR KITELEPÍTÉSE A törzsgyár személyi kitelepítéséről már a főispáni bizalmas adatokból tudhattunk meg néhány fontos momentumot. 1944. november 2-án az Iparügyi miniszter 301.419/Om biz.-IX/a rendeletében léptette életbe a hadiipari üzemek személyi kitelepítését. A főispán december 12-én a Vágó ngyár igazgatójának Pattantyús A. Imrének írt levelében közli, hogy melyik „osztályfőnök testvért” bízza meg a gyár személyi állománya kitelepítésének megszervezésével. A gyárigazgató másnap tárgyalt a megbízottal. Felhívta az így kinevezett szervező figyelmét, hogy a kitelepítést úgy kell végrehajtani, hogy a rendeletet ne csak általánosságban értelmezve, hanem a helyi körülményeket figyelembe véve tegyék meg. A megbízott „osztályfőnök testvér” másnap kihallgatáson jelent meg a főispánnál.80 Magyarffy Gyula egyetértett — a korábbi rossz tapasztalatok miatt — a felvetésekkel és megbízta a jelöltet a program végrehajtásával.81 1944. december 17-ére megvolt a terv a vagongyári (törzsgyári) dolgozók „önkéntes” kitelepítésre. A kitelepítés irányítását is Mészáros Imre pártmegbízott javaslatára a programot összeállító „testvér” készítette el. A szervező 1944. december 15-ig kérte az üzemektől az önként kitelepülök neveit. Minden kitelepített családfő és felesége 50-50 kg, gyermeke vagy hozzátartozója 15 kg csomagot készíthetett össze. A kitelepülés időpontját decemberre jelölték meg. (Novemberben 4100 munkás állt alkalmazásban, a törzsgyárban.)82. Tehát a novemberi összlétszám 15%-a jelentkezett a németországi kitelepülésre december hónapban. Átlagosan a házastárs mellett 1 gyermekkel számolva 1800 fő szállítását kellett megszervezni. A szállítást tehergépkocsikkal tervezték lebonyolítani, melyekhez kapcsolva egy kétkerekű pótkocsin vitték volna a csomagokat. Teherautónként 25 fővel számoltak. 10 teherautó igénybevételével, 7 fordulóval kívánták a kitelepítést végre hajtani, mely a célállomás figyelembevételével 5-6 napig tartott volna. (Pontosan nem ismerhette a terv készítője a felvevő helyeket, ezért 1-2 nap utazási idővel számolt.) Az egynapi utazási időt figyelembe véve 40km/h ádagsebességgel oda-vissza az egynapos út csak ausztriai célállomást jelenthetett. A 2 napos oda-vissza út, bár megfeszítetten, de bajorországi célállomást is feltételezhetett. A teherautókat egyszerű deszkaülésekkel és ponyvaborítással szándékoztak ellátni. A pótkocsik legyártását pedig a rövid idő ellenére a gyárban tették volna meg. A kitelepítés lebonyolítása a hadsereg feladata volt. A rendelet értelmében katonai felügyelet mellett tehergépkocsikkal kellett megvalósítani. A főispánni feljegyzés szerint a szervezőnek engedélyt kellett szerezni a hadseregtől a kiszállítás vagongyári teherjárművekkel való lebonyolítására. Ezért felvette a kapcsolatot a HÜSZ83 ezredesével, aki a Komáromi helyőrségből szervezte a kiszállítást. 80 Az osztályfőnök kifejezés az osztályvezetőket jelentette. 81 MNL GYMSMGYL: IV. B 451. a. 3. doboz. Főispáni dtkos iratok. A rossz tapasztalatok valószínű nem győri vállalatok esetére értendők. 82 MVG. 157. oldal. 83 HÜSZ: Hadiüzemi Személyzeű Parancsnokság-46-
