Torma Attila: Győr a II. világháború sodrásában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 15/2014 (Győr, 2014)
HADIÜZEMEK A VÁROSBAN
gozókra, akik bár kiutaztak, de menetközben, vagy a munkahelyről megszöktek, a tervek szerint internáló tábor várt.71 A kiutazók, kitelepülök részére a munka felvételéig meg kellett teremteni a lakhatási, bejárási feltételeiket. Ezért a németül beszélő alkalmazotti állományt Bajorországban ötfős csoportokra osztották. Egyes csoportok egy-egy régióban szálláscsináló feladatot kaptak, legnagyobb számban Kelheim körzetében. Csoportonként minden fő számára két-három falut jelöltek meg, ahol szállást kellett keresni a dolgozók számára. A kitelepítés történetét előadó tisztviselőnek is „szálláscsinálóként” kellett a munkások egy részéről gondoskodnia. Niemelumelsdorf település két vendéglőjének tánctermét sikerült szállás lehetőségként megtalálnia. A kitelepültek itt a padlóra szórt szalmán tudtak csak aludni. A 61 fő számára talált szálláson a dolgozók száma időközben 147 főre gyarapodott. Ez azt jelenthette, hogy a többi „szálláscsináló” nem tudott mindig eredményes lenni, vagy az általuk talált lehetőség még ennél is rosszabb volt.72 A kitelepülőket pártszolgálatos nyilasok is kísérték. Ők rendőri feladatokat láttak el a háború végéig a kitelepült dolgozók között. A repülőgépgyár gépeinek kitelepítése január 11—20. között folytatódott. A dolgozók nagy része családjaikkal: Geiselberg, Kemathen, Ausburg, vagy Regensburg településeken kaptak elhelyezést. A németek Landsberg közelében (Weingut II. fedőnéven) szándékoztak repülőgépgyárat felépíteni, ahol a vagongyár elvitt gépeivel gyártották volna a repülőgépeket. Megkezdték a berepüléshez feltéden szükséges repülőtér építését is. Az amerikai-angol bombázók azonban tönkrezúzták a meglévő épületeket és a készülő repülőteret. A repülőgépgyár kitelepítése után a gyár vezetésének itthon maradt része (a hadiüzemi személyzeti parancsnokság, minta kitelepítés szervezésének felelőse), hasonlóan a törzsgyári dolgozókhoz, felhívást intézett a vállalat itthon maradt dolgozóihoz. Felszólítja az itthon maradottakat, hogy jelentkezzenek németországi kiutazásra. Az új kitelepülő vonat a tervek szerint a dolgozókkal február 25-én indult. A jelentkezés elmulasztása esetén, vagy a kiutazást megtagadókat február 25-i dátummal hivatalosan elbocsátották. Ez az utazás valószínűleg megvalósult, de a munkások irányában erőszakosabb ráhatással, esetenként fenyegetéssel éltek a szervezők. Február hó 23-án a felhívást újra megjelentetik az újságban, a fenyegető mondat az elbocsátásról azonban ekkor itt már nem szerepel. Az utolsó vagonok a repülőgép gyárból március 26-án hagyták el az országot. A dolgozók kitelepítése mellett a közellátás keretén belül nem csak az élelmet, hanem a dolgozók öltözködéséhez szükséges ruhaneműt is vitték magukkal. Az 1945. január 3-án a gyárnak kiutalt, majd kivitt anyagok közt néhány meglepő ruhaneműt is találunk. 513 db bakancs alapanyag 300 db munkásnadrág 831 db férfiing 466 db férfi alsónadrág 20 db gyermek nadrág 12 db női selyemkombiné 71 MNL GYMSMGYL: XXV. 2 Népbírósági iratok: 1825/1948 Halmi Dezső repülőgép gyári gondnok peranyaga. 72 MNL GYMSMGYL: XXV. 2 Népbírósági iratok 1160/1946: Nyíri Imre vallomása.-43 -
