Torma Attila: Győr a II. világháború sodrásában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 15/2014 (Győr, 2014)
A VÁROSBÓL KITELEPÜLÖK
A VÁROSBÓL KITELEPÜLÖK. GYŐR KIÜRÍTÉSÉNEK TENNIVALÓI 1944 decemberében a Közellátási Felügyelőség összefoglalta egy gyorsabb szovjet előrenyomulás esetére a város kiürítésének tervét. A tervezet a város és vonzáskörzetének minden értékét német felségterületre szándékozott szállítani. A kitelepülés előkészületeként leltárt kellett készíteni az agyagi javakról, illetve el kellett végezni a lakosság öszszeírását is. Az anyagi javak felölelték a gyárak, üzemek teljes gépparkját, anyagkészletét, és a következő napokban előállított termékek mennyiséget is. Összeírták az utasítás szerint, a kiürítendő terület teljes állatállományát. Egyetlen lábon hajtható jószág sem maradhatott a koncepció szerint az ellenség által elfoglalt területen. A kitelepülés időpontjáig élő állat vágása — a hízott jószágot kivéve — tilos volt. A levágandó vágómarhát teljes egészében a közfogyasztás részére kellett felajánlani. Az „összeírás a lakosság tudta nélkül” kellett hogy megtörténjen. Az itt maradó lakosság részére olyan élelmiszert, ami kivihető a kiürítendő területről, nem volt szabad hátrahagyni. A fenti területeken semmiféle jármű nem maradhatott. A kitelepülés elrendelésekor az elvetett mezőgazdasági területek beszántását azonnal meg kellett tenni. A mezőgazdasági dolgozók részére már megítélt textília és bakancs kiosztását a Közellátási Hivatal a rendelet megjelenésével egyidejűleg beszüntette. A jegyzőknek becslés alapján meg kellett állapítani a kitelepülni szándékozó lakosok számát, illetve az ehhez szükséges szállítóeszközök mennyiségét.61 Összeírták még az iparosok a nagygazdaságok és a Hangya szövetkezet teljes készletét is. Az utasítás harmadik része a kitelepülök magával viendő ingóságaival foglalkozik. Eszerint minden kiutazónak magával kellett vinni 1 éves liszt, zsír, cukor fejadagját. Aki ezt nem tudta megtenni, azokat a hatóságoknak kellett konzerv élelmiszerrel ellátni. Az utazást a városi lakosok részére vonaton, a vasúttól távol eső vidéken élőknek kitelepülése más járműveken, fogaton, esetleg gyalogmenettel tervezték. Iratokat, okmányokat mindenkinek természetszerűen magánál kellett tartania. Ágyneműt, fehérneműt, főző edényeket, evőeszközt a családok saját szükségletének kielégítésére a poggyászukba kellett tenniük az utazóknak. Varrónők, csizmadiák, cipészek, pékek mészárosok, más iparosok szerszámaikat kötelesek voltak maguknál tartani. A favágó szerszámot, takarót, pokrócot szintén mindenkinek magával kellett vinnie. A vonaton utazók számára a közigazgatás vagononként egy kályhát bocsátott a rendelkezésére. A két győri kitelepülő vonat az utasításnak szellemében lett összeállítva, azzal a különbséggel, hogy a főispán, írásban instrukciókkal látta el a kitelepülőket. 61 GyMJVL: IV. B. Polgármester hivatalának iratai. XI. 944/112. A főispánnál megtartott bizalmas értekezleten, valaki a résztvevők közül jegyzeteken számolt. Az adatai szerint Győr városából 30 000 ember kitelepülésére lehetett számítani. Minden kitelepülő 150 kg-os csomag magával vitele esetén egy vagonra 30 személlyel számolva 1500 vagonra - szerelvényenként 60 vagonnal számolva 250 szerelvényre lett volna szükség. A háborús csapatmozgásokat, a front előrehaladását figyelembe véve ez egy végrehajthatatlan terv volt. Az értekezleten Hankóczy Közellátási Kormánybiztos felügyelője által jegyzett utasítást beszélték meg a jelenlevő városvezetők.-34-
