Torma Attila: Győr a II. világháború sodrásában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 15/2014 (Győr, 2014)
A LAKOSSÁG MIGRÁCIÓJA 1944-BEN
kai. Fizetést a munkáért soha nem kaptak. Nem dolgozták ki az előírt munkaidőt. Elmondása szerint délután felé, amikor már mindenki elindult, hazamentek ők is. A polgári lakosság által épített erődítmények 2 m mély, 80 cm széles futó árkokból, és 2 m hosszú 3 m mély és 8 m széles tankcsapdákból állt. A főutakra, mellékutakra kivágott hatalmas fákból úttorlaszokat építettek, a tankok előrenyomulásának lassítására. Magyarffy Gyula főispán januárban szembesült azzal a ténnyel, hogy a 10 000 munkára alkalmas, a városban rendelkezésre álló személy ellenére napi 500-600 ember jelent meg rendszeresen az erődítési munkáknál. Szigorú ellenőrzést ígért az általa „gyászmagyaroknak” nevezett, munkára fogható, de azt elkerülő lakosokkal szemben. A mentességi igazolványokat ezért február 1-től megújították, hogy a „lógósokat” kiszűrjék. Elrettentésként a büntetőtörvénykönyv 1939. Il.t. 1. és 186. §-át idézi, mely szerint 3 év börtönnel büntethető, aki magát a honvédelmi munkakötelezettség alól kivonja.52 A tankelhárító véderőművek kiépítésének objektív akadályai is voltak. Nem volt megfelelő építési anyag a városban, főleg a faanyag hiányzott. A városi lakosok tűzifa ellátása is komoly gondokat okozott. A városi parkok fáit vágták ki a tűzifa ellátás enyhítésére.53 Az óvóhelyek építése gyakran épületfa hiányában akadt meg, az úttorlaszokra azonban a legalkalmasabb faanyagot elhasználták. A LAKOSSÁG MIGRÁCIÓJA 1944-BEN AZ ORSZÁG KELETI RÉSZÉBŐL MENEKÜLTEK ELHELYEZÉSE A VÁRMEGYE TERÜLETÉN A Világháború utolsó három hónapjában a város lakosságának jelentős hányada kényszerűségből, vagy saját elhatározása miatt hosszabb rövidebb időre lakhelyet, szálláshelyet változtatott. Nem foglalkoznék dolgozatomban a zsidó népesség borzalmas elhurcolásával, hiszen Nagy István: „Quiritio” című nagyszerű könyvében részletesen olvashatunk tragikus sorsukról. A katonai mozgások nyomon követése, amelyek a frontkatonákat érinti, sem tartozik dolgozatom témájához. Tudjuk azonban, hogy jelentős csapatmozgások tették mozgalmassá városunkat a fenti időpontban. Az ország keleti területeiről a nagy számban a városba, megyébe érkezett menekültek rendkívüli módon hatással voltak az itt élők életére. Mivel a város a sorozatos bombázások miatt nem szerepelt a menekültek legfontosabb elhelyezési körleteként, emiatt a környék falvainak kellett több áldozatot vállalnia. A polgármestereknek, főszolgabíróknak nem csak a menekültek elhelyezéséről kellett gondoskodni, hanem a menekültek részére étkeztető helyeket is fel kellett állítani. A gyermek, idős és mozgássérült 52 GyNH: 1945. január 21. 3. oldal. 53 MNL GYMSMGYL: IV. B. 451. a. főispáni bizalmas iratok 1945. 3. doboz: Polgármester jelentése a február hónapról.-31 -
