Torma Attila: Győr a II. világháború sodrásában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 15/2014 (Győr, 2014)

NÉMET MEGSZÁLLÁS ALATT

az utókor. A korszakot megérteni azonban — amelyben ezt a posztot ellátta — meg­könnyíti - ha többet tudunk meg róla. A száraz adatok, dokumentumok fentebb ol­vashatók. A következtetésekkel óvatosnak kell lennünk. Nem volt könnyű gyermekko­ra, apja korán meghal. Szorgalmas, céltudatos lehetett, hogy jogi doktorátusát a nehéz körülmények ellenére is meg tudta szerezni. Ténykedése városunkban arra a korra esett, amikor az önkormányzatiságot a hatalom felfüggesztette, és rendeletekkel igazgatta a várost. Nem állt azonban módjában önálló döntéseket hozni, néhány nyugdíj kérelem elbírálásán kívül. Munkálkodása, elődje in­tézkedéseinek folytatására, és a főispán utasításainak végrehajtására korlátozódott. Jo­gászként mégis kitűnt azzal, hogy némelykor a diktatúra viszonylag kevés jogszabályát sem betartó főispánnak is volt bátorsága ellent mondani. Felróható neki az, amit nem tett meg. Nem akadályozta meg, sőt elősegítette a múze­um értékeinek és az elkobzott zsidó kincseknek vagonokra rakodását és nyugatra szál­lítását. Része volt a teljes kiürítés során a város vagyonának bevagonírozásában és Németországba szállításában. Nem kísérelte meg kivonni magát a pártmegbízott állan­dó felügyelete alól. Kérdés, hogy ezeket megtehette volna-e? 1945. JANUÁR. 1. - MÁRCIUS 28. A SZOVJET CSAPATOK ELŐRE NYOMULÁSA 1944 novemberében került sor a kormányszervek kitelepítésére a nyugati országrészbe az ún. gyepű szállásokra. 1944. december 24-én, kerítette be a szovjet hadsereg a magyar fővárost. Budapest 51 napig tartó ostroma megkezdődött. A bennrekedt német és magyar csapatok ellátását légi úton oldotta meg a német hadvezetés. 24 000 német és 20 000 magyar katona feb­ruár 11-én megkísérelte a kitörést a szovjet gyűrűből. Közülük tízezren jutottak át az ukrán erőkön, de egytizedük sem érte el saját csapattestét. Február 13-án a magyar fő­város a szovjetek kezére került. A német hadvezetés ezek után már csak egyszer pró­bálkozott a front Dunántúlon való megállítására. 1945. január 21-ről — 22-ére virradó éjszaka a német és magyar haderők bravúrosan visszafoglalták Székesfehérvárt, s így Győr város közvetlen szovjet fenyegetettsége is megszűnt. Budapest elfoglalása után azonban a szovjet csapatok március 19-én körbe­zárták, majd március 22-ére újra elfoglalták az egykori koronázó várost. Ezután a II. ukrán hadsereg megállíthatatlanul nyomult előre. Hiábavaló volt Győr város polgárai­nak megfeszített munkája a páncéltörők megállítására létrehozott sáncok felépítése. A szovjet hadsereget nem lehetett megállítani. „03. 28-án déli 12-13 óra körül a német páncélos hadosztály 5 zászlóalja kiürítette Győr, Mosoni Dunától és Rábától dél- keletre fekvő városrészét, és visszavonult a Rábától Nyugat­ra kiépített „Zsuzsanna vonalba”maguk mögöttfelrobbantva kilenc hidat. Szórványos utó­védharcok mementójaként néhány kilőtt páncélos roncsai maradtak az utcákon, tereken. A.-28-

Next

/
Thumbnails
Contents