Torma Attila: Győr a II. világháború sodrásában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 15/2014 (Győr, 2014)
A VÁROS KIHURCOLT, ELMENEKÜLT LAKOSSÁGÁNAK VISSZATÉRÉSE Menekültek, hadifoglyok hazatérése
A NÉPBÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. január 25-én adta ki a 85/1945 sz. M. E. rendeletét, amely keretet adott a népellenes és háborús bűnösök perének megindítására. A bíróság extra jogokkal felruházott tanácsként működött, hiszen hatásköre kiterjedt katonákra, polgári személyekre, Magyarországon elfogott külföldi egyénekre, és Magyarországra kiadott személyekre, állampolgárságra való tekintet nélkül. így egy különleges jogkörrel felruházott testületet hoztak létre. A népbíróság különleges joga volt az elkövetés időpontjában 16. életévét betöltött fiatalt is halálbüntetéssel sújtani. Megtorlásul halál, fegyház, börtön, fogház, internálás, vagyonelkobzásig terjedő pénzbüntetés, állásvesztés, vagy foglalkozástól való eltiltás büntetést szabhatott ki. A népbírósági pereket a népügyészségek készítették elő. Koncepciós perekre csak 1946-tól került sor. 1945. május végén érkezett meg Győrbe az Igazságügyi Minisztériumból az első tanács tagjainak kijelölése.308 Az első népbírósági ítéletek a győri újság szerint csalódást okoztak a város lakosságának. Mindenki azt várta, hogy a népbíróság sokak érdeklődésére számot adó „várt, vagy elvárt” személy(ek) tárgyalását kezdi meg, illetve a kisebb bűnösök esetén is kemény leszámolás, megrettentő ítéletek születnek. Ezzel szemben a bíróság két kisebb bűnügy tárgyalásával a bíróság épületének egyik legkisebb — kevés látogatót befogadó — helységében kezdte meg. A nyilvános tárgyalást előre egyetlen újság sem közölte. Az első ügyben felmentés született, a második ügyben a per elnapolását kezdeményezte az ügyészség, újabb tanuk beidézése miatt. A két gyanúsított munkás elleni feljelentés alapján az egyik SS katonai szolgálata, a másik esetén egy pártszolgálatos katona ténykedése (kitelepülő vonatok fegyveres őrzése) volt a per tárgya. A bíróság természetesen nem kezdhetett bonyolultabb per tárgyalásával, hiszen nem volt elég ideje a peranyag tanulmányozására. A nyilvánosság ilyetén való kizárása pedig azért lehetett, mert nem akartak kirakatpert lefolytatni. Az első komolyabb büntetést eredményező népbírósági ítélet május 29-én született, amikor egy egykori hungarista légióst a halászi- és somorjai leventék erőszakos elhurcolásáért 5 évi börtönre ítéltek.309 A népbíróságok két hónapos ténykedését is keserűen foglalja össze a város július hónapban már megjelenő egyetlen napi lapja a Szabad Győr. Az első eset, amikor nemcsak a bíróságot, hanem Népügyészséget is bírálta. A rendőrségtől a Népügyészségre érkezett 343 ügyből a megalakulása óta eltelt két hónapban mindössze 99 jutott el a Népbíróságra vádemeléssel.310 Ez a feljelentések egyharmada volt csak. A 99 esetből az ügyészség három ügyet visszavont. A bíróság az eléje került 99 ügyből 97-et tárgyalt. Ebből a május 27-i első tárgyalás óta: 43 végződött felmentéssel, 37 vádlottat egy évig terjedő szabadságvesztésre ítélt, öt vádlott büntetése 1-5 évig terjedő börtön volt, három vádlottat sújtottak 5-10 év közötti szabadságvesztéssel. 308 SzGy: 1945. május 25. 3. oldal. 309 SzGy: 1945. május 26. 3. oldal. 310 A rendőrség sem tudott hatékony nyomozást lefolytatni. A nyilas főispán és 46 társa ügyében indult nyomozás semmi eredményt nem hozott. Nagyobb részükről egyszerűen nem volt személyleírás sem. A belügyminisztériumon keresztül kért kiadatási eljárás, ily módon „fantomok” hazahozatalát igényelte. A város polgármesteréről születési adatokat, kormeghatározást sem tartalmazott. Bár a médium tudott hollétéről, sőt a törvényhatósággal informális kapcsolatot is fenntartott, mégsem volt a rendőrség számára megtalálható.- 137-
