Torma Attila: Győr a II. világháború sodrásában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 15/2014 (Győr, 2014)

AZ ÉLET ÚJJÁSZERVEZÉSE GYŐRBEN

felé adjon közveden utasításokat. Makarenko őrnagy a Nemzetközi Ellenőrző Bizott­ság küldötteként közvetített a város vezetése és a megszálló hatalom között. A viszony az Ellenőrző Bizottság képviselőjének belépésével azonban nem sokat változott, hi­szen Makarenko őrnagy csak a megszállók érdekeit képviselte. 1945. április 16-án újjáalakult a város ipartestülete. Lauscher Nándor — aki kérésre vál­lalta el az elnöki funkciót — jelenlétében a megjelent iparosok kijelentették, hogy a múlt rezsimben nem voltak németbarátok, nyilasok és a zsidókat sem üldözték. Rendkívül fontos momentum a város életében az iparosok, kézművesek érdekképviseleti szerve­zetének felállása és újra indítása. Április 17-ére sikerült a város közellátásának lehetőségek szerinti legjobb megszerve­zése. Az újonnan felállt Közellátási Hivatal minden eddigi, még érvényben lévő közel­látási jegyet visszavont. A város közellátásra szoruló lakosainak új élelmiszerjegyet kel­lett igényelnie. A hivatal előrebocsátotta, hogy a város szűkös készletei és a nehéz élelmiszer beszerzés miatt fennakadások várhatók az ellátásban. A család közellátási jegyigénylését — hogy élelmiszer jegyet jogtalanul kérvényezőket kiszűrjék — igazoltatni kellett a háztulajdonossal vagy a házgondnokkal. A falragaszokon megjelent hirdetmény szerint az élelmezési jegyek kiadását a hosszabb sorbanállások elkerülése végett a város négy pontján adták ki: Eközben a város élelmiszerkészlete változadanul a szovjet csapatok „szabad vételezé­sének” helye volt. Makarenko őrnagy a bizottság többszöri megkeresése után kifejtet­te, hogy a városnak elsősorban a front szükségleteit kell kielégítenie. Ez alól a város felmentést csak a legfelsőbb orosz katonai parancsnokságtól kaphatott.218 A VÁROS KÖZIGAZGATÁSI INTÉZKEDÉSEI 1945. ÁPRILIS, MÁJUS HÓNAPBAN A legitim törvényhatóságot 1944 decembere óta csak a kinevezett polgármester jelen­tette. Sem dr. Karsay Árpád, sem dr. Vélsz Aladár, és dr. Horváth József polgármes­terségét nem támogatta közgyűlés, illetve kisgyűlés. (bár dr. Karsay Árpád polgármes­tersége idején funkcionált egy szűk feladatkörrel felruházott kisgyűlés) Nem választás, hanem kinevezés útján nyerték el a fenti polgármesterek ezt a posztot. Nem voltak vá­lasztások, amik a város végrehajtó hatalmát erősebben legitimálták volna. A valós ha­talmat március 28-ig a németek, utána az oroszok tartották kezükben. A városi köz­­igazgatás a szovjet csapatok bevonulása után 72 órával, a polgármester vezetésével és több tisztviselő közreműködésével megkezdte a munkát. Ehhez a városháza néhány irodáját munkára alkalmassá kellett tenni. Ezután az ideiglenes közigazgatás folytathat­ta munkáját. A tisztviselők az orosz parancsnokság és a város lakosságának rendelke­zésére álltak. A Nemzeti Bizottság felállása után a közigazgatás legitimitása is erősebb lett. Első feladata a közellátás megszervezése volt. Április 2-án már két győri vendéglő megnyílt (a Kék Duna s Szent László király utcában, és a Csákány Sárkánylyuk étterme 218 MNL GYMSMGYL: XVII. 1. Győr Város Nemzeti Bizottságának iratai, Nemzeti Bizottság 1945. áprilisi jegyzőkönyve. 1. doboz.- 104-

Next

/
Thumbnails
Contents