Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 44/2022 (Győr, 2022)
Tanulmányok - Bagi Zoltán Péter: Ferdinand Graf von Hardegg győri Obrist mindennapjai
Ferdinand Graf von Hardegg győri Obrist mindennapjai A győri ObristivàV. nem csupán a főerősség {Hauptfestung}, hanem a végvidék többi végházában lévő védművek kiépítésével is foglalkoznia kellett. A gróf 1593. március 1-jén, majd április 14-én írt levelében kérte Pápa kiépítésének folytatását, illetve az ehhez szükséges összeget.280 A mindenkori győri Obrist feladata volt az építkezéshez szükséges munkaerő előteremtése is. Ezt kétféleképpen lehetett megoldani. Egyrészt a vármegyékre, illetve vártartományokra kirótt úgynevezett ingyenmunkából; másrészt az ennek megváltásáért lefizetett összegből lehetett munkásokat fogadni. Hardegg győri Obristsiga. idején mindkettőre láthatunk példát. Az Udvari Haditanács 1592. november 4-én mind a grófnak, mind a Magyar Kamarának megírta, milyen munkát kell végezniük a győri püspök birtokán lévő szigetieknek Győr védműveinek építésénél.281 A következő évben pedig Hardegg kérte június 26-án, hogy Fejér vármegye, majd pedig augusztus 31-én a magyaróvári vártartomány ingyenmunka megváltásként lerótt pénzeit a győri építkezés folytatására küldjék meg.282 Összegzés Mindezekből jól látható, hogy a győri Obrist különböző feladatokat látott el és koordinált nap mint nap. Ezek döntő része adminisztratív volt. A felsorolt példák alapján megmutatkozik, milyen nehéz helyzetbe került a gróf a zsoldfizetési, az élelmezési és az ellátási gondok miatt a tizenöt éves háború kitörését közvetlenül megelőző időben. Félő volt, hogy a győri erősség védelmének fő erejét adó két német gyalogos zászló felfogadottjai elhagyják a szolgálatot vagy elszöknek. Ez pedig kilátástalan helyzetbe hozta volna Hardegget, aki 1593. szeptember 13-án kelt levelében a német gyalogosok 300 vagy 400 fővel való megerősítését kérte az Udvari Haditanácstól.283 Az alsó-ausztriai rendek zsoldján tartott, Győrön kívül szolgáló végvidéki hadak állapota szintén siralmas volt. A felfogadottak nem kaptak időben zsoldot és az élelmezésük is folyamatosan akadozott. Esetükben szintén fennállt annak veszélye, hogy a legnagyobb vész előestéjén hagyják el a számukra kijelölt végházat. Mint láttuk, az alsó-ausztriai rendek az állandóan fegyverben tartott had mellett a horvátországi háború eszkalációja előtt újabb csapatokat fogadtak fel a saját költségükön, és vezényeltek a Dunántúl védelmére. Ezek közül az aktív védelem szempontjából elengedhetetlenül fontos lovas lövészek finanszírozását ugyan átvette az uralkodó, ám a zsoldosok hónapokig nem engedték magukat megmustráltatni, azaz tényleges szolgálatuk el sem kezdődött. A hadak ellátása, beszállásolása és — egyebek mellett — a hadianyag szállítása miatt állandóan konfliktushelyzet alakult ki a győri püspökkel, a káptalannal, a vármegyével, a helyi lakossággal is. Az említettek időről időre panaszt tettek Hardegg ellen, mondván, nem tartotta elég erélyesen kordában az alá rendelt zsoldosokat. A mindenkori győri Obrist feladatai közé tartozott, hogy javaslatot tegyen egy-egy megüresedett hely betöltésére a megfelelő tisztségviselővel, illetve az alkalmatlan vagy méltatlan személyeket eltávolítsa. Döntését azonban minden esetben jóvá kellett hagyatnia az Udvari 280 ÖStA KA HKR Prot. Exp. B. 190. föl.: 117r No. 5.; ÖStA KA HKR Prot. Exp. B. 190. föl.: 120v No. 16. 281 ÖStA KA HKR Prot. Reg. B. 189. föl.: 98v No. 7.; ÖStA KA HKR Prot. Reg. B. 189. föl.: 98v No. 8. 282 ÖStA KA HKR Prot. Exp. B. 190. föl.: 121v No. 85.; ÖStA KA HKR Prot. Exp. B. 190. föl.: 125r No. 83. 283 ÖStA KA HKR Prot. Exp. B. 190. föl.: Il4v No. 104. 37
