Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 44/2022 (Győr, 2022)
Tanulmányok - Bagi Zoltán Péter: Ferdinand Graf von Hardegg győri Obrist mindennapjai
Bagi Zoltán Péter A győri Obristok és az alájuk rendelt had azonban nem csupán a győri püspökkel, a káptalannal és a helyi városi, illetve vármegyei lakossággal kerültek folytonosan konfliktusba megélhetésük miatt. A Hardegg részére 1591. december 29-én kiállított Bestallungsbrief ben a következőket olvashatjuk: „A megelőző győri Obristok, noha semmilyen jóváhagyással nem rendelkeztek, a maguk hasznára a marhákra vámot vagy legeltetési pénzt vetettek ki. Ebből némi bevételhez jutottak két várostól, Ráckevétól és Tolnától. Nemrég azonban császári felsége legkegyesebben elhatározta és már ténylegesen megparancsolta, hogy ezt a legeltetési pénzt és bevételt egy jövőbeni győri Ormitól elveszi, érvényteleníti, és ezt az [összeget] az élelmezéshez rendeli. így Graf von Hardegg ez alkalommal is császári felsége ezen rendelkezése szerint viselkedjen. Az említett legeltetési pénzt és bevételeket ne követelhesse jogtalanul magának, fent említett jóváhagyott stábja is ehhez tartsa magát.”137 A lejegyzett probléma krónikusságát mi sem jelzi jobban, mint hogy már a gróf elődjének, Liechtensteinnek a Bestallungsbrief jébe is belekerült ez a passzus, legalábbis a szövegben történt áthúzások és plusz bejegyzések erről árulkodnak.138 Hardegg a leírtak ellenére beiktatását követően az Udvari Kamarától kérte Tolna és Ráckeve városok éves adóját. A kamarások 1592. október 25-én kelt válaszukban jelezték, hogy az uralkodó rendelkezése szerint az üggyel a Magyar Kamarának kell foglalkoznia.139 Ezért is e hivataltól kért jelentést az Udvari Kamara november 28-án a két marhakereskedelemmel foglalkozó város éves adóját illetően.140 A gróf azonban nem engedett, és az 1592. esztendő legutolsó vagy legkésőbb az 1593. év legelső napjaiban újra kérte az Udvari Kamarától a két város adójának részére történő jóváhagyását. Érvelésében arra hivatkozott, hogy csak az elődeit is megillető juttatást kíván.141 Az ügy májusban került újra előtérbe. A hónap 24. napján a kamarások arról tájékoztatták a Magyar Kamarát, hogyan kellene kifizetni a grófot a két város évi 1000 tallér adójából és járulékából.142 Négy nappal később ugyanők Hardegg azon kérelmével foglalkoztak, amelyben magának kérte a két város adójának behajtását.143 A végleges döntésre majdnem további két hónapot kellett várni. Az Udvari Haditanács július 19-én küldte meg azt a határozatot Hardeggnek, amelynek értelmében a Magyar Kamara által meghatározott adó lefizetése ellenében védelmeznie kellett a két város lakóit.144 Két nappal később, július 21-én az Udvari Kamara is tájékoztatta az uralkodót az ügy állásáról; ennek értelmében a tolnaiaknak és a ráckeveieknek respektálniuk kellett a grófot.145 137 ÖStA KA Best. 421/1591 138 ÖStA KA Best. 421/1591 139 ÖStA FHKA AHF Prot. Reg. B. 460. föl.: 339v 140 ÖStA FHKA AHF Prot. Reg. B. 460. föl.: 375r 141 ÖStA FHKA AHF Prot. Reg. B. 471. föl.: 3v 142 ÖStA FHKA AHF Prot. Reg. B. 471. föl.: 181v 143 ÖStA FHKA AHF Prot. Reg. B. 471. föl.: 180v 144 ÖStA KA HKR Prot. Reg. B. 191. föl.: 120v No. 92. 145 ÖStA FHKA AHF Prot. Reg. B. 471. föl.: 242r; ÖStA FHKA AHF Prot. Exp. B. 464. föl.: 382r 22
