Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 44/2022 (Győr, 2022)

Forrásközlések - Perger Gyula: Kultusz és emlékezet: Horthy Miklós győri látogatásai

Perger Gyula biztosítom, mélyen érzett hálánkat és szeretetünket tolmácsolom Nagyméltóságodnak, mint a nemzeti hadsereg megteremtőjének. Adja a magyarok istene, hogy a megkezdett munkát dicsőséggel fejezhesse be! (Hosszantartó, lelkes éljenzés) Ekkor Horthy fővezér föllépett az oszlopcsarnok legfelső lépcsőjére s a teret megtöltő rengeteg nép felé fordulva viharos éljenzésektől megszakítva a következőket mondta: Horthy fővezér válasza. Mondhatom mélyen meg vagyok hatva a lelkes fogadtatástól, melyben részesíteni szíves­kedtek. Uraim, hogy mi mindent meg nem tettek ellenségeink, hogy meggyűlöltessék a nem­zeti hadsereg magvának kiépítését, hogy lehetetlenné tegyék ennek a sír szélén álló országnak az újjáépítését. Hazugság volt minden vád, amivel illettek bennünket. A magyar nemzeti hadsereget csupán csak egy szent cél vezeti, helyreállítani ebben az országban a rendet. Ez a nemzeti hadsereg lesz, melynek soraiban küzdők a múltban is megmutatták az ellenség előtti bátorságot és bizonyos, hogy szégyent most sem hoznak a magyar nemzetre. Uraim, a mi fela­datunk az, hogy Magyarországon a rendet, a jogfolytonosságot helyreállítsuk. Nemzetellenes, nemzetfelforgató elemek terrorisztikus törekvésekkel vádolták meg a nemzeti hadsereget. Ez hazugság, szemenszedett rágalom. Meg kell bocsájtani mindazoknak, akik a kommunizmus szekerét tolták, de megtértek. Haszna is volt a kommunizmusnak, mert kinyitotta a sze­meket s akik hittek benne, megmutatta romboló hatását. Képesek vagyunk-e külső segítség nélkül felállítani rombadőlt hazánkat? Nekünk még az antant jóakaratára van szükségünk, mert le vagyunk rongyolva és a legrettenetesebb tél elé nézünk. Akik megteszik becsülettel kötelességüket, akik megtérnek, azoknak nem kell félniük, de akik csak lapulnak s akik csak megkísértik is lángba borítani még egyszer ezt az országot, azoknak a törekvését vérbe fogom fojtani. Ott van pl. Oroszország, mely elveszett. De nem akarom a fájó emlékeket felújítani. Arra kérem Győr városát, fogadja katonáimat olyan szeretettet, aminővel ők Győr városába jöttek! Egetverő éljenzés fogadta a fővezér beszédét, amely után egy öt éves kisfiú, Tremmel Tó­dor bokrétát nyújtott át a fővezérnek, e szavakkal: »Isten hozta, bácsi!« A fővezér karjára vette a gyermeket, mire frenetikus éljenzés tört ki. A városi tisztviselők nevében Szekendi Rózsi nyújtott át csokrot a fővezérnek, felharsant a Himnusz, a fővezér pedig kíséretével felvonult a városház dísztermébe a tisztikar fogadására. A tisztikar tisztelgése. Gombos alezredes az emelvényen álló fővezérhez katonás, rövid beszédet intézett. A tisz­tikar - mondta szeretettel - a teljes odaadással várja a fővezér parancsait, hogy a magyar nemzet talpra állításának nagy munkáját véghezvigye s a magyar hadseregen esett szégyent lemossa. Horthy fővezér válaszában hangsúlyozta, hogy a hadsereg e lelkes készsége szent kötelesség, hogy a nevén esett szégyent lemossa. Azt vésem a szívetekbe - mondotta - hogy minden széthúzás, meg nem értés szűnjön meg közöttetek. Voltak, akik Szegeden teljesítettek szolgálatot mások külföldre menekültek. Ismét mások családi és egyéb kényszer miatt itthon maradtak a vörös hadseregben. De bárhol voltatok, az a fő, hogy ki milyen volt belülről! 126

Next

/
Thumbnails
Contents