Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 44/2022 (Győr, 2022)
Forrásközlések - Perger Gyula: Kultusz és emlékezet: Horthy Miklós győri látogatásai
Perger Gyula először a vidéki lapok hasábjain jelent meg.21 A fővezér megérkezését megelőzően - a várakozás idején — megjelent cikkek hangvétele erősítette a jelenség messianisztikus jellegét. A bevonulások napján a vezér képességeit, tulajdonságait és tetteit alaposan felnagyító, a szelektíven konstruált vezérképet népszerűsítő méltató cikkek, utólag a fővezéri látogatásról részletes beszámolók voltak olvashatóak a dunántúli - így a győri - lapokban is.22 Ismétlődő cselekvéseivel ez a politikai „szokásrend”, ami rítusok rendszerét jelenti, alapozta meg a fővezér személyéhez kötött felszabadítási mítoszt, a „győztes vezér” képét, a Horthy-kultusz értéktartalmát. Ez a vezér tekintélyének megalapozásán túlmenően a kialakuló új politikai rendszer legitimációját szolgálta.23 Schnetzer Ferenc hadügyminiszter 1919. november 30-án azt állította Lehár Antal ezredesnek, Nyugat-Magyarország katonai parancsnokának, hogy Horthy Miklós a Fővezérség sajtó- és propagandaosztályával „hajtotta végre a »második honfoglalást«”.24 Kultusz és emlékezet Bár már a nemzeti hadsereg fővezérének 1919. októberi győri bevonulásakor megjelent beszámolókban tetten érhetők a később kiteljesedő Horthy-kultusz (verbális) jellemzői,25 a város csak Horthy 70. születésnapjára készülve, illetve kormányzóságának huszadik évfordulója kapcsán emlékezett, emlékeztetett maradandó módon az ország első emberére. Az egyetlen kivétel az újjáépített Hosszú híd névadása volt. Mivel az 1932 és 1933 között — a tervezőknek és a kivitelezőknek is nemzetközi elismerést hozó — kiváló minőségben elkészült új Hosszú híd próbaterhelése „túl jól” sikerült (a hídszerkezet a számított 35 mm helyett csak 21 mm-t hajlott le), a Közlekedési Minisztérium azt nem fogadta el, a próbát meg kellett ismételni. A hidat 1933. augusztus 20-ra, István király napjára akarták átadni, de a Minisztérium csak az ismételt próbaterhelés után adta meg az engedélyt a híd avatására. „1933. szeptember 7-én volt a hídavatás, és a korszellemnek megfelelően a Horthy Miklós híd nevet kapta”26 — olvashatjuk Mentes Zoltán és Galgóczi József monográfiájában. A híd elnevezése ugyanakkor nem volt ilyen egyértelmű. Egy olvasói levélből tudhatjuk, hogy még a híd avatása után egy évvel is kérdéses volt annak neve: „Milyen névre kereszteljük az új hidunkat? A következő levelet kaptuk: Győr — a vizek és hidak városa; s mint ilyen a közeli időben egy új híd megnyitására készül. — Engedje meg, Szerkesztő Ur, hogy az új hídnak esetleges «Hosszú-hid» elnevezése ellen apelláljak. Nem vitás, hogy a régi hídnak «Hosszú-híd» neve a nép száján született meg s ment át a köztudatba. Minél inkább Budapest formájára városiasodunk, természetes, hogy annak a lehetőség szerint — példáját is követjük. Ott látjuk sorrendben a Margit-, Lánc-, Erzsébet-, Ferenc József- s a most épülő 21 A november 16. előtti városlátogatásokhoz lásd például Székesfehérvári Friss Újság (1919. október 12.) 1., (október 13.) 1-3.; Dunántúli Hírlap 27. évf. 91. sz. (1919. október 16.) 1., 27. évf. 92. sz. (1919. október 17.) 1-2., 27. évf. 93. sz. (1919. október 18.) 1—3. 22 Turbucz 2015. 51-52. 23 Vő. Dávidházi 1989: 5.; Kertzer 1988. 22-23., 29. 24 Lehár 1973. 141-142.; Kochanowski 2002. 11. 25 Turbucz 2015. 26 Mentes-Galgóczi 1993. 34. n6
