Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 44/2022 (Győr, 2022)
Forrásközlések - Bagi Zoltán Péter: Egy 1809. január 10-én kelt összesítő az 1799 és 1808 között kiállított győrszigeti újoncokról
Bagi Zoltán Péter Egy 1809. január 10-én kelt összesítő az 1799 És 1808 között KIÁLLÍTOTT GYŐRSZIGETI ÚJONCOKRÓL1 Lázár Balázs egy, a Hadtörténelmi Közlemények hasábjain 2021. évben megjelent tanulmányában a Habsburg Birodalom 18. és 19. századi magyarországi hadkiegészítését a magyar történetírás terra incognitayínuk nevezte.2 Az ezirányú kutatások hiánya már csak azért is meglepő, mivel a sorozások alkalmával felállított lajstromok nem csupán a hadszervezet kérdései iránt érdeklődők számára hordozhatnak fontos információkat, hanem a hely- és a családtörténet kutatói számára is. Az általam közreadott, Győr Megyei Jogú Város Levéltárában a győrszigeti iratok között található, 1809. január 10-én kelt német nyelvű kimutatás szintén lehetőséget ad arra, hogy bevonják az ilyetén kutatásokba.3 4 A lista tartalmának pontosabb megértéséhez szükséges három fogalomnak a magyarázata. Magának a hadkiegészítés szónak a jelentéstartalma a korszakban eltért a mai modern használatától, hiszen „a hadsereg személyállomány-pótlásának több módját is” magába foglalta: az önkéntes szolgálatvállalástól (toborzástól) és újoncozástól egészen a katonaállításig, valamint a sorozásig/1 A 18. század dinasztikus háborúi, majd a francia forradalom és a napóleoni háborúk idején ugyanis alapvetően két, egymással is szorosan összefüggő hadállítási rendszer létezett. Egyrészt a zsoldoshadsereg, amelyet kizárólag önkéntesekből állítottak ki; ez esetben a hadba vonulók hosszú időszakra bújtak angyalbőrbe. Emellett létezett az úgynevezett szelektív hadkiegészítési modell, amikor az összeírt és társadalmi vagy gazdasági szempontok alapján beosztott népességnek azon tagjait igyekeztek hadi szolgálatra kényszeríteni, akiket leginkább „nélkülözhetőnek” ítéltek.5 A Habsburg Birodalom haderejében szolgáló magyar regimentekre a rendek zsoldoshadseregként tekintettek, amelyek személyi állományát önkéntes alapon lehetett kiegészíteni. A magyar rendek az újoncozáshoz csupán ad hoc jelleggel és megfelelő politikai ellenértékért cserében voltak hajlandóak hozzájárulni.6 Az ilyen módon történő hadkiállítás idejére a szabad toborzást felfüggesztették.7 Balogh György állítása szerint a törvény értelmében elvben felmentést kaptak a sorozás alól a nem adózók (a nemesek és a papok). Az adózók közül pedig a családfők, az egyetlen fiúgyermekek vagy vők, a diákok, a művészek, a nemesek egész esztendőre fogadott szolgái, a bányászok és az iparosok.8 Az utóbbiak esetében azonban nem lehet így általánosítani. A győrszigeti nótárius által 1809. január 10-én kiállított iratban ugyanis három olyan név is szerepelt, amelyek mellé — vélhetőleg 1 Szeretném megköszönni Lázár Balázs és Nagy-L. István önzetlen segítségét, amellyel hozzájárultak a forrásközlés elkészítéséhez. 2 Lázár 2021. 772. 3 GyMJVL V. 1001. f. Győrsziget nagyközség iratai. Vegyes iratok. 4 Lázár 2021. 774. 5 Balogh 1983. 10-11.; Lázár 2021. 775. 6 Balogh 1983. 5.; Lázár 2021. 775. 7 Balogh 1983. 10. 8 Balogh 1983. 10-11. 107
