Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 44/2022 (Győr, 2022)

Tanulmányok - Borbély Tamás: Három és fél évtized Győr város szolgálatában

Három és fél évtized Győr város szolgálatában

Ferenc dr. és Éberth Géza tanácsosok megszerezték tízszeresen a városnak árháborúban azt a néhány ezer koronát, amelyet a szorgalmukért kaptak a várostól.”31

A polgármester támogatásával Éberth továbbra is a mind válságosabbá váló hátországi társadalom nehézségeinek enyhítését igyekezett megszervezni és koordinálni. A polgármesternek írott, 1917. január 4-én kelt jelentésében ismét részletesen tájékoztat munkájáról, jelezve, hogy a teherbírása határára érkezett, mivel a város pénzügyi és szociális életét is próbálja kézben tartani — egyre nagyobb nehézségek árán.32

Fontos kiemelni, hogy az Éberth Géza vezetése alatt megfeszítetten működő — és a város vezetése által teljes mellszélességgel támogatott - Segítő Iroda szemléletében „megelőzte korát”. Ez az Országos Fiadigondozó Hivatal felállításával vált világossá. Az Országos Hadigondozó Hivatal az 1917. évi 900. M. E. számú rendelet nyomán alakult, 1917 márciusában. A szervezet volt hivatott a hadirokkantakról és családjukról, továbbá a hadiárvákról és a hadiözvegyekről gondoskodni. Korábban, a háború első felében a hadisegélyezés és a rokkantellátás kezelését tekintették elsődleges feladatnak, ezeket a hagyományos intézményrendszer keretein belül próbálták kezelni. A hadiárvák ellátását például a még békeidőben is meglehetősen lassan reagáló Árvaszékek igyekeztek koordinálni, a szétaprózódott és bürokratikus ellátórendszer felügyeletét pedig a túlterhelt Belügyminisztérium látta el. Ehhez képest jelentős lépésnek számított az Országos Hadigondozó Hivatal létrehozása, majd Esterházy Móric rövid miniszterelnöki ciklusa idején a Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium megalakulása. Utóbbi minisztérium számos feladatot átvett a Belügyminisztériumtól, többek között a közegészségügy, a betegellátás, valamint a közjótékonyság ügyeit.33

A Segítő Iroda, még ha másként is nevezték, ugyanezeket a feladatokat vállalta fel a városban — és mint jeleztük, már jóval korábban felállt. A városi árvaszékkel és önkéntes segítő szervezetekkel (elsősorban alapítványokkal, egyházi szervezetekkel és egyesületekkel) együttműködve létrehoztak egy gondozói hálózatot. A hadirokkantak, hadiözvegyek, árvák segítése, családjaik ellátása, támogatása tartozott feladataikhoz. A várost 80 körzetre osztották, minden körzetre 30—40 rászoruló család jutott. A Segítő Iroda által koordinált, döntően önkéntes gondozók a rájuk bízott családok életét nyomon követték, a bekövetkező pozitív vagy negatív irányú változásokról rendszeresen referáltak a szervezet vezetőjének. Jól mutatja a Segítő Iroda „előrelátását”, hogy hasonló pártfogói hálózat és tanácsadói szerep létrehozásáról országos szinten a már említett 1917. évi 900. M. E. számú rendelet csak 1917 márciusában határoz.34

A városok és a helyi közösségek szükséges szerepvállalását a szociálpolitika területén tehát Győrött hamar felismerték, talán nem túlzás azt állítani, hogy ehhez Éberth Géza tanácsos és Farkas Mátyás polgármester jelentősen hozzájárultak. A polgármester később megfogalmazott hitvallása szerint „már évek óta törekedtünk, hogy bizonyos feladatokat, melyek eddig részben a társadalom kezében voltak és társadalmi irányítás alatt állottak,

31 Népakarat 16. évf. 4. sz. (1917. február 25.) 3.

32 GyMJVL IV. 1402. c. Győr thj. város ügyviteli iratai pm. 293/1917.

33 Völgyesi 2016. 181. Borbély 2020. 13-14.

34 Magyarországi rendeletek tára. Ötvenegyedik folyam. 1917. Kiadja a Magyar Királyi Belügyminisztérium. Budapest, 1917. 121-122.

99