Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 43/2021 (Győr, 2021)
Forrásközlések - Forrásközlések Bagi Zoltán Péter - Szovák Márton: Ruggerio Fabbarini leírása Győr 1594. évi ostromáról
RUGGERIO FABBARINI LEÍRÁSA GYŐR 1594. ÉVI OSTROMÁRÓL is. Érdemes a fogalmak magyarázata körüli vizsgálódásunkat tovább folytatni Perlini személyével. A szerző megemlítette, hogy Hardegg velük, mármint a hadmérnöki munkában járatosakkal és Perlini colonellóval — aki sergente maggiore volt — tárgyalta meg az ostromot közvetlenül megelőzően a szükséges védelmi munkálatokat. Ez utóbbi olasz kifejezés magyarázatra szorul. A tizenöt éves háború során VIII. Kelemen pápa (1592-1605) által küldött segélyhadakat - a spanyol hadakhoz hasonlóan - irmokba szervezték, amelyek élén egy-egy maestro di campo generale51 állt. Ezek helyetteseit pedig sergente maggiorénab. nevezték.51 52 A Fabbarini által lejegyzettek tehát arra vonatkoznak, hogy bár Periini a colonello, azaz az Obrist tisztséget viselte, ám egyben a védelem irányításában Hardegg alárendeltje, az ő bizonyos jogait és kötelességeit átvevő személy volt. így a szerző megfogalmazásában a sergente maggiore kifejezés általános értelemben jelentett helyettest. Fabbarini tehát a terciók szervezetét adaptálta erre az esetre, és olvasói számára ilyen módon próbálta bemutatni a Hardegg és Periini közötti alá- és fölérendeltséget. Fabbarini olasz nyelvű szövegében több alkalommal találkozunk a capitano, illetve capitani szóval. Ezt a tisztségnevet ismerte és használta a 16. századi magyar nyelv is, igaz, ekkor még felváltva a hadnagy kifejezéssel.53 A szó a latin caputbóX származik, amely főt jelent, mégpedig valaminek a fejét, főjét, magyarul fejedelmét. Az olasz szöveg magyar fordításában ezért egy esetet leszámítva célravezetőnek, megfelelőnek tekinthetjük a kapitány kifejezés alkalmazását. Egyetlen kivételt képez az a rész, ahol a szerző a Szentmárton elestéről szóló részben említ egy capitami. Azt tudjuk, hogy közvetlenül az ostromot megelőzően az apátságban negyven lovas, ötven haramia és egy pattantyús szolgált. A had és egyben a lovasság parancsnokságát egy Leutnant látta el, a haramiákat pedig egy gyalogvajda vezette.54 A német hadszervezetben a Leutnant tisztség viselője a fölötte álló, őt megbízó személyt bizonyos feladataiban és kötelességeiben helyettesítette, jogai egy részét bírta. Ebben az esetben, mivel a bencés apátság védelmét a mezei had átvette, így magát az Obristot képviselte az apáttal és birtokának különböző tisztségviselőivel szemben. Az sem elképzelhetetlen azonban, hogy valamelyik zászló kapitányának a vicéjeként rendelték Szentmártonba. Ezért úgy vélem, hogy az olasz nyelvű szövegben olvasható capitano szót Fabbarini itt nem konkrét tisztségnévként, hanem csupán általános értelemben, mint parancsnok, vezető használta. Ugyanezt figyelhetjük meg, amikor a szerző Szinánpasazáde Mehmed pasáról, Ferenc szász-lauenburgi hercegről vagy Pálffy Miklósról írt. Esetükben is a kapitány szót általános értelemben, egy meghatározott had vezetőjeként alkalmazta. Fabbarini Hardegget említve a governatore szót használja, megjelölve ezzel feladatait, jogait és kötelezettségeit. Ma természetesen a szót kormányzónak fordítanánk, amely nem is áll messze a valóságtól, tényleges jelentésétől. Ám a korabeli magyar nyelv ismert egy jobb és a jelentéstartalmat plasztikusabban visszaadó kifejezést: a királyképét. E tisztség viselője az uralkodó meghatározott feladatait és jogait átvette mind katonai, mind pedig más igaz51 E tisztségre a későbbiekben még visszatérek. 52 Banfi 1939. 17. 53 Szatlóczki 2016. 6-7. 54 ÖStA KA AFA 1593-12-6 137
