Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 43/2021 (Győr, 2021)
Forrásközlések - Forrásközlések Bagi Zoltán Péter - Szovák Márton: Ruggerio Fabbarini leírása Győr 1594. évi ostromáról
BAGI ZOLTÁN PÉTER - SZOVÁK MÁRTON felszerelést és a sebesülteket vigye az erősségbe. Állítása szerint elkísérte Hardegget, mikor az a budai beglerbégnek átadta a város kulcsait és a kivonulást követően őt is kirabolták, elvéve fegyvereit és értékeit. Fabbarini az itáliaiakkal együtt harcoló más nációkról is szót ejtett művében. Pálffy Miklós és a magyarok vitézségét nagyra becsülte, és ennek majd’ minden alkalommal hangot is adott. Állítása szerint a kor egyik legtapasztaltabbnak és legharcedzettebbnek számító zsoldosai is jelen voltak a győri ostromnál; megemlítette ugyanis, hogy Mátyás főherceg július végén egy vallon regimentet is várt a táborba. Az azonban nem derül ki sem a szövegből, sem az egykorú forrásokból, mely alakulatra gondolt a szerző. Az bizonyos, hogy vallonok, illetve a németalföldi háborút megjárt, de más nemzethez tartozó zsoldosok (gondoljunk csak a három felsorolt tálján hadfira) szolgálhattak az azévben felfogadott regimentekben. Ezt támasztja alá Fabbarini művének az augusztus 28-i összecsapást bemutató része. Eszerint a fél napig tartó harcban részt vett ezer, a németalföldi háborúban szolgált gyalogos. A küzdelemről azt állította, hogy még soha azelőtt nem tapasztalt hasonló öldöklést. A szerző azt sem rejtette véka alá, hogy a keresztény had szeptember 9-i elmenekülését követően az erősségben maradt német és itáliai zsoldosok között igen nagy lett a széthúzás. Leírása szerint ennek oka egyrészt a természetükből adódó, másrészt felekezeti ellentétre volt visszavezethető. Gyakran összekülönböztek azon is, mely falszakasz kinek a fennhatósága, felelőssége alá tartozik. A SZÖVEGBEN ELŐFORDULÓ FOGALMAK MAGYARÁZATA A középkori, illetve kora újkori magyar történelemmel foglalkozó kutatók számára komoly problémát jelent a különböző tisztségnevek magyarra fordítása. Ugyanis, amennyiben létezik is mai megfelelője az adott szónak vagy kifejezésnek, jelentéstartalma jelentősen megváltozott, átalakult az évszázadok során. Példaként említhetem meg az Obrist vagy Oberst szót, amelyet ma ezredesként fordítanánk, ám a 16. században egészen más jelentéstartalommal bírt. Maga a kifejezés eredeti jelentése is arra utal, hogy a legfelsőbb, a legmagasabb beosztású személy, hiszen a német ober, azaz felső jelentésű melléknév felsőfoka. Nem lepődhetünk meg azon, hogy ennek megfelelően az Obrist német szó igen átfogó jelentéstartalommal, a tisztségviselője pedig sokkal szerteágazóbb jog- és feladatkörrel bírt a korszakban, mint a mai ezredesek. Fabbarini írásában használja a colonello kifejezést, amelyet az Obristhoz hasonlóan szintén csábító volna ezredesre fordítani, ám ezt - hasonlóan az eddigiekhez - nem tartom járható megoldásnak. Sajnos a tisztség viselőjének feladatairól és kötelességeiről egyelőre bántóan kevés forrással rendelkezünk. Eddigi ismereteink alapján azt feltételezhetjük, hogy a szó eredete valószínűleg az olasz colonna, azaz oszlop szóra vezethető vissza, amely katonai értelemben egy oszlophoz hasonló hadrendet jelentett és már a 15. században ismert volt.49 Emellett tudjuk, hogy az Obrist)\oz hasonlóan a colonello is több kompániányi katonaság felett parancsnokolt és az egyiknek személyesen volt a kapitánya.50 Fabbarini írásából kiderül, hogy a két tisztséget egymás szinonimáinak tekintette, egyenlőségjelet tett közéjük és ezt alkalmazza Periini, Greiß (a szövegben Gratio), valamint egy közelebbről meg nem nevezett német tisztségviselő esetében 49 Russo 2018. 170. 50 Dizionario della lingua Italiana 1820. 440. 136
