Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 43/2021 (Győr, 2021)
Tanulmányok - Borbély Tamás: Érvek, viták a medvei Duna-híd létesítése és az 1938. évi közigazgatási változások kapcsán
I ba legalább 200 kilométer lenne. „Márpedig nem mindegy, hogy ez a fuvardíjtöbblet - ami az árban kifejezésre jutva csökkenti a versenyképességet is — mint meddő kiadás egyszerűen elvész, vagy pedig mint komoly nyereségtöbblet Csallóköz 75,5 százalékos őstermelő rétegének zsebébe vándorolva növeli annak tőkeerejét és termelési jövedelmezőségét.” A dunaremetei híd viszont Győr számára nem jelentene érdemi hátrányt, hiszen a Csallóköz központjából lényegében mindössze 2—3 kilométer többletet jelentene Győr irányába a medvei híddal szemben. A szerző rámutat: szerinte Komárom Magyarországhoz történő visszatérése Győr keleti irányú gazdasági érdekeltségeit sértette, ez motiválta a győriek erőteljes mozgalmát a Csallóköz irányába. De mi előnyösebb a csallóközi gazdák számára? — teszi fel a kérdést a szerző. Ha a fuvartöbblet mellett terményeinek értékesítésénél Győr, mint közvetítő kereskedő kapcsolódik be, vagy ha állami támogatással erőteljes termelő-, értékesítő és hitelszövetkezeti rendszert kiépítve Győrt, mint közvetítőt kikapcsolják? Végül Moson megyei „tapasztalatokat” ajánl a csallóköziek számára: „Egyébként legyen szabad a Győrrel való gazdasági és közigazgatási kapcsolatokat illetőleg egy példára hivatkoznom: ez Győr-Moson-Pozsony ideiglenesen egyesített vármegyék esete. A természet törvénye, hogy az erős felfalja a gyengét, jelen esetben is nem volt a teremtésben vesztes csak Mosonvármegye: közhivatalait elsorvasztották, intézményeit jórészt elvitték (...) elmondható, hogy ez a frigy, amely mindennek volt mondható, csak szerelmi házasságnak nem, az évek hosszú sora alatt egészséges gyermeket alig hozott létre. És ki szavatolja, hogy Csallóköz esete nem lesz-e azonos?” A NAGY DUNAHlDHÁBORÚ A két város ellentéte november második felében vált ellenségessé, a nagy Dunahídháború kifejezés ekkor került a köztudatba. Utóbbi elnevezéssel — mintegy szimbolikus eseményként — a Győri Mérnök- és Építészegyletben lezajlott december 10-i vitát jellemezték. A két település mérnökei és tisztviselői itt előadták egymásnak érveiket és sérelmeiket, még ha döntésre, megegyezésre nem is számíthattak. A mosoniak a viták során mindvégig a dávidi szerepet vették fel a Góliát elleni küzdelemben. Folyamatosan a győri sajtó túlsúlyára hivatkoztak: „jól megindított ismertetés és fürge hírverés már szinte közvéleménnyé ügyeskedte a sokat hangoztatott jelszót: »Csallóköz természetes gyűjtőhelye Győr...«. A rádió a medvei hídról már mint befejezett tényről beszél...”.25 Úgy értékelték, a budapesti és országos sajtó, valamint a kormány mellőzi érdekeiket, köszönhetően a „győri körökből jól irányított” sajtópropagandának. A győriek válasza, visszaszúrása sem maradhatott el. Ok éppen Moson vármegye áldozati szerepének visszásságára hívták fel a figyelmet: „A mosoniak igazán nem panaszkodhatnak a 15 évi testvérségre. Míg ők folyton sírnak, azalatt mosonmegyei a főispánunk, az alispánunk, a főjegyzőnk, a főügyészünk, az árvaszéki elnökünk (...) szóval a mostoha bánásmód következtében egész Mosonmegye betelepedett a győri vármegyeházára, s mi — Isten látja lelkünket — sohasem gondoltunk volna rá, s ma is csak azért gondolunk rá, mert a »Mosonvármegye« feltűnően panaszkodik a győriek ellen.”26 ÉRVEK, VITÁKAMEDVEI PUNA-HID LÉTESfTÉSEÉS AZ 1938. ÉVI KÖZIGAZGATÁSI VÁLTOZÁSOKKAPCSÁN 25 Mosonvármegye 38. évf. 88. sz. (1938. december 15.) 3. 26 Dunántúli Hírlap 46. évf. 48. sz. (1938. november 27.) 1. 95
