Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 43/2021 (Győr, 2021)
Tanulmányok - Borbély Tamás: Érvek, viták a medvei Duna-híd létesítése és az 1938. évi közigazgatási változások kapcsán
ÉRVEK, VITÁKAMEDVEIDUNA-HÍDLÉTESÍTÉSEÉS AZ 1938. ÉVI KÖZIGAZGATÁSI VÁLTOZÁSOKKAPCSÁN telműen Győr feladata! Még dr. Breyer István megyéspüspök sem maradhatott ki a támogató felszólalók közül, aki azért érvelt a medvei összeköttetés mellett, mert így a csallóközi zarándokok végre minden nehézség nélkül érhetik el a püspöki székvárost. Idézhetjük Späth Gyula polgármestert is, aki november 6-án azt hangsúlyozta: „A Győr felett visszacsatolt felvidéknek, elsősorban Csallóköz népének Trianon előtt gazdasági és kulturális érdeklődése két irányba jelentkezett: Pozsony és Komárom irányában. Mindkét irányban megfelelő közlekedési eszközök támasztották alá ezt az érdeklődést. Miután Pozsonyt egyelőre Szlovákiának ítélték oda, a csallóköziek érdeklődése nagyobbrészt Győr és kisebbrészt Komárom felé fog terelődni. Az utóbbi felé jó utak és vasút áll rendelkezésre, Győr felé csak a medvei rév. A kompközlekedés semmiesetre sem lehet végleges megoldás, amint már a háború előtt is mozgalom indult meg Medvénél a Nagydunán híd építésére.”8 A győri kereskedelmi és iparkamara szintén támogatta az elképzelést: „A visszacsatolt Csallóközt a győri kereskedelmi és iparkamara illetékessége alá kell utalni, mint ahogy minden győri intézménynek vissza kell kapnia régi területeit. Győr földrajzi fekvésénél fogva hivatott arra, hogy ennek a visszacsatolt területnek is központja legyen. Azonban hiányzik az összeköttetés észak felé, ezért a legelső és legfontosabb lépés, hogy Medvénél közúti és vasúti hidat építsenek. Ennek megfelelően jó útra van szükség és fontos feladat a vasútvonal kiépítése Győrtől Dunaszerdahelyig, vagy Nagymegyerig.”9 A győriek érvei között szerepelt továbbá, hogy a Csilizköz a történeti Győr megyének képezte részét, az 1850 és 1861 közötti rövid időszakot kivéve. Hét település tartozik ide: Balony, Csiliznyárad, Csilizradvány, Kulcsod, Medve, Csilizpatas és Szap.10 11 A győriek érvei alapján látható, hogy a település az 1938-ban megnyílt lehetőségek révén igyekezett magát újra pozícionálni. Nem csupán gazdasági súlyából fakadó előnyeit hangsúlyozta, hanem annak természetes, történelmi hagyományaira épülő kiterjesztését tervezte a magyarlakta felvidéki területek irányába. A medvei Duna-híd mielőbbi létesítése mellett a vasúti és közúti összekapcsolást tartották elsődlegesnek a Győr—Dunaszerdahely— Galánta vonalon. A város ezekkel a lépésekkel a visszatérés reményét mindinkább elvesztő Pozsony szerepkörének átvételét tervezte. Moson vármegye küzdelme Magyaróvár kedvezőtlenebb helyzetből indult a „nagy Dunahídháborúba”. Trianon után státusza közjogilag meggyengült, és bár gazdaságilag korántsem tartozott az 1920-as határmódosítások vesztesei közé, a kortársak úgy érzékelték, Moson elveszett piacai révén másodvonalba süllyedt." 8 Dunántúli Hírlap 46. évf. 45. sz (1938. november 6.) 2. 9 Dunántúli Hírlap 46. évf. 45. sz (1938. november 6.) 3. 10 Néma 2007. 9. 11 Tóth Imre értékelése az összetett helyzet kapcsán: „A piaci és igazgatási körzetek átrendeződésének részeként egyes településeknek sikerült átvenni az elcsatolt vonzáscentrumok funkcióinak egy részét. Térségünkben Magyaróvár helyzete erősödhetett azáltal, hogy az elszakított Pozsony és kisebb mértékben Bécs regionális feladatait részben megörökölte. Korábbi közigazgatási szerepétől való megfosztása (a vármegyeközpont áthelyezése) azonban legalább ennyi káros következménnyel járt a város számára. A megyei adminisztráció Győrbe kerülésével több 91
