Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 43/2021 (Győr, 2021)

Tanulmányok - Galambos Krisztina: Útifűcukortól az Ágyúcsokoládéig. A Schmidl L. cukorka- és csokoládégyár rövid története

ÚTIFŰCUKORTÓL AZ ÁGYÚCSOKOLÁDÉIG

ban és kereskedésekben vásárolhatták meg. Az útimellfű bonbont frissen begyűjtött növények nedvének kivonatából készítették.3 A gyár első védjegyét 1879. augusztus 28-án jegyeztették be a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamaránál a malátakivonat készítményeinek csomagjaira.4

A cukorkagyár néhány évvel később települt át Győrsziget5 községbe, ahol ekkor már működött az Ecetgyár és a Kohn-féle növényolajgyár. Budapesten továbbra is fenntartottak egy főraktárt a VIII. kerületben, amit a legidősebb fiú, Schmidl Pál vezetett.6 Győrszigeti telephelyük a Gyár utcában épült fel, ahol a 19. század első felében a legszegényebb zsidó, majd keresztény családok éltek földszintes, egészségtelen házakban. Az utca képe akkor változott meg jelentősen, amikor 1851-ben Kohn Adolf odatelepítette olajgyárát, majd az 1870-es években ecetgyár létesült. A helyszínválasztásában fontos szerepet játszott, hogy a közeli Rábca vizét ipari célra hasznosíthatták. A gyárakkal szemben felépült egy-két új lakóház, de akkor még a régi lakások is álltak.7

A céget 1886. szeptember 30-án jegyezték be a győri törvényszéken. Tulajdonosaként Schmidl Lázárt nevezték meg, mint „malátakivonat, útifű és egyéb élvezeti czukorka készítményt kézi gyártó, győrszigeti lakost”.8 Az első években a vállalkozás egy földszintes épületből állt, amelynek egyik szárnyában tepsikben sütötték az útifűcukorkát. A gyár négy alkalmazottal működött, akik főleg kézi erővel végezték a cukoranyagnak különböző módon való feldolgozását. A városban nemzetiszín plakátok hirdették akkor még egyetlen terméküket, az útifű mellcukrot. Szokatlan és bátor dolognak számított, hogy egy új iparág magyar mottóval indult. Az alapítástól folyamatosan fejlesztettek, évente többféle olcsóbb és luxustermékkel jelentkeztek, különösen ügyelve a minőségi csomagolásra. Alig néhány év alatt a győrszigeti gyár országos hírnévre tett szert. Kiváló minőségű és kedvező áru cukorkáikat az Osztrák-Magyar Monarchia területére és külföldre is szállították.9 Kiviteli piacuk Itália, Németország és Románia volt.10 11

Az üzem életében a kezdetektől jelentős szerepet töltött be a cégtulajdonos fia, Schmidl Henrik János, aki 1889. március 7-étől tulajdonossá lépett elő."

Az alapítóról kevés adat maradt fenn. Feleségével, Schmidl Lázárné született Kohn Fannival hat gyermeket neveltek. A fiúk közül a legidősebb, Pál Budapesten maradt, felesége Placsek Jozefa volt; a középső fiú, Henrik János és a legfiatalabb, Mór, aki Kohn Marit vette nőül. Három lányuk közül Emília került Győrbe, Árpás Ignác hitvese lett, a másik két lánytestvér, Leonóra (Reiner Ignácné) és Eszter (Vas Salamonné) lakhelye nem ismert.12 A családfő és felesége a győri izraelita hitközség tagjai voltak, jótékonysági rendezvényekben gyakran vettek részt, de

3 Pesti Hírlap 1. évf. 343. sz. (1879. december) melléklet

4 Központi Értesítő 4. évf. 86. sz. (1879. november 9.)

5 Kovacsics 2002. 112.

6 Közjegyzői okiratok BFL A jogszolgáltatás területi szervei. Rupp Zsigmond közjegyző iratai. VII. 151. 1905. 741.

7 Vita a Gyár utcáról: Győri Friss Újság 19. évf. 15. sz. (1918. március 21.) 1-2.

8 Központi Értesítő 11. évf. 87. sz. (1886. október 24.) 631.

9 Ünnepély a czukorkagyárban. Győri Hírlap 4. évf. 21. sz. (1889. március 10.) 3.

10 Völgyi 1940. 53.

11 Központi Értesítő 14. évf. 32. sz. (1889. április 11.) 300.

12 Az adatokat özv. Schmidl Lázárné gyászjelentéséből ismerjük. https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/530758#

75