Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 43/2021 (Győr, 2021)
Tanulmányok - Vajk Borbála: „Ki hamar ád, kétszer ád!” A győriek összefogása az 1838-as nagy dunai árvíz károsultjainak megsegítésére
„KI HAMAR ÁD, KÉTSZER ÁD:” A NYOMTATOTT SZÖVEG A SEGÍTSÉGNYÚJTÁS SZOLGÁLATÁBAN Már ebben a korban „egy-egy katasztrófa története elsősorban az újságírók, a tömegkommunikáció példányszámnövelést, figyelemfelkeltést eredményező csemegéje lett. Kielégítette egyfelől a közönség borzongás-igényét, másfelől lehetőséget nyújtott az adakozás örömét megszerző jótékonykodásra”.72 Pest-Budán már az árvíz után közvetlenül jelent meg röpirat „Borzalmat gerjesztő szerencsétlenséget elő adandó, legújabb napi történet...” címmel.73 Ez az árvíz lefolyásáról tájékoztatta az olvasót és egyben a szívhez szóló leírással igyekezett részvétet kelteni, ezáltal pedig adakozásra buzdítani. Szintén nyomtatott formában látott napvilágot az a jótékonysági felhívás, amelyet a Pressburger Zeitung hasábjain tettek közzé a pozsonyi lakosoknak.74 Győrben is intéztek felhívást a helyiekhez már a március 18-i tanácsülés napján, ezt azonban még csak kézzel írva tették meg. Két hét múlva azonban már a pesti röpirathoz hasonlóan, nyomtatott formában tárták a nagyközönség elé az eseményeket.75 A március 31-i nyomtatvány szintén megindítóan ecsetelte a pusztítást, melynek konkrét adatait más orgánumokból vehették át. Mint írja, ,,a’ kár, és Ínség, mellynek ezer meg ezer embertársunk hajlékjaik vagyonuk, és kedveseik elvesztése, és keresetek megszűnte által kitéve van, - töménytelen és fölül halad minden képzeletet. Csak egy vigasztalás marad e’ szerencsétleneknek, azon éltető remény, hogy szomorú sorsok minden érző szivekben részvétre, és gyámolra találni fog”. A röpirat megemlíti, hogy már eddig is számos adomány érkezett, de az ínség enyhítéséhez még továbbiak is szükségesek. Ezért - hivatkozva az ország nádorától és a Helytartótanácstól érkezett rendeletekre — „ujjolag és legnagyobb bizodalommal felszóllítatnak e’ város nagy lelkű lakosi, mi szerint kiki tehetségéhez képest, tovább is, főleg kész pénz, vagy mindenféle ruha, és tartható élelembéli adományok bészolgáltatása által a’ sínylődök felsegélésére rokon kezet nyújtani méltóztassanak”.76 Az adományok gyűjtésével egy több tagból álló választmányt bíztak meg, ami a tanács házában ült össze a városi kapitány elnöksége alatt. A lakosokat felkérték, hogy minél hamarabb szolgáltassák be az adományokat. „Ki hamar ád kétszer ád! és ha ezeren vigasztalás után epedve esengenek, akkor kötelessége minden ember barátnak a’ szerencsétlenek fohásszait nem csak nem elmellőzni halgatlanul, hanem rögten teljesíteni is!”77 Hasonló nemes érzések sarkallhatták Balásfalvi Orosz Józsefet is magyar és német nyelven megjelenő munkájának megírására, mely „a számtalan szerencsétlenségeket szülte legutóbbi víz áradásnak történetét” kívánta megjelentetni és ennek jövedelmét az árvízkárosultaknak 72 Faragó 1988b. 8. 73 A teljes címe: „Borzalmat gerjesztő szerencsétlenséget elő adandó, legújabb napi történet, melly Buda-Pestet Magyarországnak ezen fővárosát 1838ki mártius’ 13kán a’ Duna elfogulása által érdeklé”. Közölve a kötet illusztrációi között: Pest-budai árvíz 1838. Szerk.: Faragó Tamás. (Fejezetek Budapest Múltjából 5.) Budapest, 1988. 477-478. 74 PressburgerZeitungiAo. 24. (23. März 1838.) 1. 75 GyMJVL Győr Szabad Királyi Város Tanácsának iratai. A város magánokiratai 1743—1848. IV. A. 1056. dd. 22. d. 2649. i. A század második felében már a helyi médiát is felhasználták: az 1876-os jeges árvíz után az alispán, Gyapay Dénes a Győri Közlöny hasábjain szólította fel adakozásra a vármegye lakóit. Áldozó 2016. 635. 76 GyMJVL Győr Szabad Királyi Város Tanácsának iratai. A város magánokiratai 1743-1848. IV. A. 1056. dd. 22. d. 2649. i. 77 GyMJVL Győr Szabad Királyi Város Tanácsának iratai. A város magánokiratai 1743—1848. IV. A. 1056. dd. 22. d. 2649. i. 65
