Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 43/2021 (Győr, 2021)
Tanulmányok - Horváth József: Egy győri nemespolgár otthona, életmódja és könyves műveltsége a 18. század közepén. Semberger Károly hagyatékáról
EGY GYŐRI NEMESPOLGÁR OTTHONA, ÉLETMÓDJA ÉS KÖNYVES MŰVELTSÉGE A18. SZÁZAD KÖZEPÉN Genius loci? Tanulmányomban egy Győrött élő nemespolgár, Semberger Károly hagyatékának elemzésével egy módos 18. századi győri család házát, otthonát, valamint az örökhagyó műveltségét kívántam bemutatni. Az eddig leírtak összegzését mellőzve két kérdésről szeretnék végezetül röviden szólni: mi történt az örökhagyó családtagjaival, illetve mi lett a ház további sorsa? Amint az elemzett iratokból egyértelműen kitűnik, Semberger Károly 1756. december 2-án bekövetkezett halála után özvegyének, Jékei Rozáliának két kiskorú árváról kellett gondoskodnia: Juliannáról és Antalról. Pontosabb életkorukat eddigi kutatásaim során nem sikerült kiderítenem, de feltehetően ugyancsak kisgyermekek voltak még akkor. Ezért vált fontossá, hogy özvegy édesanyjuk második házasságkötése után leltárt vegyenek fel az atyjuk által reájuk hagyott javakról; miként az is, hogy édesanyjuk pontos elszámolást készítsen az atyjuk ingatlanainak bérbe adása után őket illető bevételekről, illetve a neveltetésük, valamint az ingatlanok állagmegőrzése érdekében kifizetett költségekről. A bevételekről, valamint a győri házzal kapcsolatos kiadásokról fentebb már részletesebben szóltam; a többi költség nagyságrendjének érzékeltetésére csupán annyit: a felpéci major egészének újra nádaztatása 150 forintba került; a két gyermek tartásának és ruháztatásának költségét évente 300 forintra becsülték, így ez 1764 őszétől 1770 szeptemberéig együttesen 1800 forintot tett ki! Hogy mi lett a gyermekekkel? Az 1771. szeptember 30-án lezárt összesítő elszámolásból megtudjuk, hogy Julianna - valószínűleg abban az évben - férjhez ment. Semberger Antal nevét viszont sikerült fellelnünk a jezsuita gimnázium diákjainak névsorában: 1764-ben kezdte a kisebbik parvista osztályban tanulmányait, 1766-ban principista volt, 1769-ben a poéták közé iratkozott be, 1770-ben kezdte a retorikát, és megtaláljuk nevét 1771-ben is, a retorika második évfolyamába beiratkozok között.46 Vagyis iskolaválasztásában követte addigra már elhunyt édesapját, miként korábbi őseit - és végig is járta a gimnáziumot! Későbbi pályafutására eddig nem találtam adatot. Mi lett a ház sorsa? Lővei Pál kutatásaiból tudjuk, hogy a ház tulajdonosaként 1757 és 1766 között Sömberger Károly özvegyét említik, 1766/67-ben Zömbörger Károly-féle házról szólnak a források, 1767/68-tól 1801/02-ig pedig Sömberger-féle ház megnevezés szerepel az összeírásokban; 1784-ben viszont Györgyi Pált említik itt, aki Semberger Rosalia férje volt.47 Semberger Rozália nevét viszont nem említi sem a Semberger Károly hagyatékáról felvett leltár, sem az özvegye által készített elszámolás. O talán már nagykorú volt ekkor? A kérdés eldöntése további vizsgálatokat igényel. A ház tulajdonosait egyébként - Lővei Pál és Nagy Judit már többször említett kutatásainak köszönhetően - a 19. század második feléig ismerjük. A reformkorig a fentebb említett Györgyi család tagjai bírták, tőlük a Lippay, majd a Gyapay család birtokába került.48 Mindegyik említett család tagjai közül többen töltöttek be Győr vármegyében vezető tisztségeket. De van ennek a háznak legalább két további érdekessége is. Az egyik: 1809 júniusának 46 Fazekas-Kádár-Kökényesi 2020. II. köt. 1410. (19570. tétel). 47 Lővei-Nagy 2013. I. köt. 309. 48 Lővei-Nagy 2013.1. köt. 309. 45
